A Most-Híd bemutatta nemzetmentő stratégiáját
A Vízió 2016 egy olyan átfogó dokumentum, amely a társadalom több területével, többek között a regionális és európai politikával, valamint a nemzetgazdasággal is foglalkozik. A Most-Híd vezetői ma csupán az intézkedéscsomag magyar kisebbséget érintő fejezetét ismertették a sajtó képviselőivel. Hasonló programot készít a Most-Híd a többi nemzeti kisebbség részére is .
A vegyespárt szlovákiai magyar nemzetpolitikai stratégiáját az Új Szó napilap egyik kommentátora, Ravasz Ábel állította össze. Bevezetőjében megállapítja, hogy a szlovákiai magyarok száma egyre csökken. „Célunk egy olyan stratégiai anyag bemutatása, amely esélyt ad a szlovákiai magyar kultúra és a magyar nyelv közegszerű fennmaradására Szlovákiában, és amely képes fenntartani a szükséges embertömeget egy stabil és virágzó közösség biztosításához" – tartalmazza a dokumentum.
A több részből álló anyag egyes fejezeteiben (Önmeghatározás, Identitáspolitika, Önkormányzatiság, Oktatásügy, Nyelvi jogok) azt próbálja meghatározni, hogyan lehet az asszimilációt megállítani vagy visszafordítani, illetőleg egy fenntartható, virágzó szlovákiai magyar társadalmat kiépíteni.
Solymos László, a párt parlamenti frakcióvezetője a dokumentum kulcsfontosságú részének tartja az „Önmeghatározás” című fejezetet, amely foglalkozik a nemzeti szimbólumok megválasztásának és használatának kérdésével is.
„Javasoljuk a szlovákiai magyarság közös szimbólumainak kiválasztását. Ezekre elsősorban azért van szükség, mert a mai szimbólumkészlet képtelen az összetartozás agressziótól mentes, politikától még nem terhelt kifejezésére. A kialakított szimbólumok nem feltétlenül kell, hogy hagyományosak legyenek. A szimbólum vagy szimbólumok, elsősorban egy zászló és címer kiválasztását széles körű, de a teljes konszenzus illúzióját nem dédelgető társadalmi konzultáció kell hogy megelőzze, elfogadását pedig széles körű polgári részvétel (pl. aláírásgyűjtés) kell, hogy legitimálja" – tartalmazza a dokumentum.
A párt kész egy dél-szlovákiai magyar imázskampány elindítására is, melynek költségeit saját és szponzorai által felajánlott forrásokból fedezné. "A cél egy dél-szlovákiai magyar márkajel (brand) létrehozása, annak minden szükséges tartozékával" – olvasható a dokumentumban.
Az „Identitáspolitika” című fejezet szerint a Most-Híd síkra száll azért, hogy a nemzetiség helyett a nyelvet helyezzék a nemzetpolitika központjába. „Véleményünk szerint a nemzetiség helyett a nyelvet kell a nemzetpolitika központjába helyezni. Ahelyett, hogy mások egyéni választásainak kiértékelésével foglalkoznánk és a „tiszta” magyarságot keresnénk, törekedjünk arra, hogy a magyar nyelv és a magyar kultúra közegszerűen fennmaradjon Dél-Szlovákiában" – hangoztatja a vegyespárt, amely szorgalmazni fogja, hogy az állam a népszámláskor tegye lehetővé a többes nemzetiségi identitás bevallását. „Értelmetlen és szükségtelen, hogy a szlovák állam saját polgárait döntéshelyzetbe hozza identitásuk fő csapásvonalával kapcsolatban akkor, amikor az ország lakóinak egy jelentős része legalább két etnikumhoz és közösséghez tartozónak gondolja magát”– szerepel a párt identitáspolitikáját taglaló fejezetben.
A Most-Híd elutasítja a területi autonómiát. Egyértelműen a szlovákiai magyarok kulturális és oktatási önrendelkezését tartja stratégiai célnak. „Csak így biztosítható az intézmények folyamatos fejlesztése. Iskoláink és kulturális intézményeink csak így tudják biztosítani a szlovákiai magyarok nemzeti önazonosságának fejlesztését“ – szerepel az intézkedéscsomagban. A kulturális és oktatási önkormányzatiságot egy kisebbségi tanács által tartja megvalósíthatónak a vegyespárt. Ezt a szervet a szlovákiai magyar kisebbség tagjai választanának meg 4 éves periódusokra.
A szükséges intézményrendszer kiépítésének alappillére a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása, és annak gyakorlati implementálása lenne a Most-Híd elképzelése szerint. "A törvénynek tartalmaznia kell a kisebbségek pontos jogállásának definícióját, alapvető jogaikat és az ezt meghaladó lehetőségeiket, önkormányzatiságuk pontos formáit és intézményeit, a kisebbségi kultúrák támogatásának hosszú távú kereteit, valamint a közösségek hivatalos jelképeit és ünnepeit. Egy ilyen törvény lehetővé tenné a kiszámítható stratégiai tervezést és megteremtené az alapokat a fent definiált önkormányzatiság kiépítésére és működtetésére" – áll a dokumentumban.
Bugár Béla pártja azt is kifejti, hogy mi a gond a magyar nyelvű oktatással. A magyar tannyelvű iskolák legnagyobb hiányossága szerinte a szlovák nyelv nem megfelelő színvonalú oktatása. „Javaslatunk, hogy a szlovák nyelvet, mint „második“ nyelvet (idegen nyelvet) oktassák iskoláinkban“- szögezi le tervezetében a Most-Híd.
A Nyelvi jogok című fejezet szerint a magyar nyelvet Szlovákia területén regionális hivatali nyelvként kell elismertetni. „Ez lehetővé tenné a jelenlegi aszimmetrikus állapot felszámolását, amelyben egy kisebbségi nyelv néz szembe egy hozzá képest explicit módon preferált államnyelvvel” – olvasható a vonatkozó fejezetben.
Bugár Béla pártelnök ma elmondta: a teljes program öt részből áll. A nemzetiségek helyzetét elemző rész kiegészül a gazdasági kérdésekkel, közigazgatással, emberi jogokkal, régiófejlesztéssel és európai politikával foglalkozó fejezetekkel. A teljes stratégiai csomagot a párt tavaszi programalkotó konferenciája fogja jóváhagyni.
