A monogámia vitte sikerre az embert
BÉCS/ BUDAPEST. A bolygót az új évezred hajnalán gyakorlatilag egyetlen állatfaj uralja, a Homo sapiens nevű főemlős. Sikere a kultúrának, az együttműködésnek és a legújabb kutatások szerint a monogámiának köszönhető.
BÉCS/ BUDAPEST. Egy nemzetközi kutatócsoport Kim Hillnek, az Arizonai Állami Egyetem antropológusának vezetésével 32 vadászó-gyűjtögető csoport társadalmi szerkezetéről gyűjtött és hasonlított össze adatokat. Megállapították, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben a természeti népek együtt élő csoportjai túlnyomóan nem vérrokonokból állnak.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett vizsgálat további részleteket is felfed. Más társas állatfajokkal ellentétben a Homo sapiens esetében mindkét nem képviselői elhagyják szülőcsoportjukat, ugyanakkor az ellenkező nemű testvérek gyakran ugyanabban a közösségben élnek. Ez gyarapítja az együttműködő kapcsolatok számát, ami már az ősembernél hozzájárult a kulturális fejlődéshez. Hillék eredményei igazolják a kanadai Bernard Chapais 2008-as elméletét, amely szerint a promiszkuitás monogámiával való felváltása indította el fajunk kulturális evolúcióját. A monogámia biztosan fontos szerepet játszik az ember különlegességében - magyarázta Kim Hill a Der Standard című osztrák lapnak. A természeti népeknél alig fordul elő a többes házasság. A vadászó-gyűjtögető népeknél a férfinak ugyanis nehéz elegendő élelmet szerezni ahhoz, hogy több partnert is el tudjon látni, Valószínűleg így lehetett ez távoli elődeinknél is - vélekedett Hill.
Miután a férfiak ismerték gyerekeiket, a családi kapcsolatok száma ugrásszerűen megnőtt, és azt követően is fennállt, hogy az utódok új csoportba kerültek. A rokoni kapcsok által az egyes hordák közti ellenségeskedés csökkent.
Forrás
MTI
