2017. január 30., 14:15

A modern kizsákmányolás egyik leggyakoribb formája a kényszermunka

POZSONY. A kizsákmányolás leggyakoribb formája napjainkban az emberek kényszermunkára való kényszerítése. A második helyen a parancsra való koldulás áll, majd a kényszerházasság és a szexuális kizsákmányolás következik, bár ez utóbbi az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutat - közölte Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.
201701291257480.0000000000000001a_szomoru-ferfi.jpg

Paulenová példaként egy Szlovéniában kizsákmányolt férfi esetét említette. "A férfi Szlovéniába utazott munkát keresni, ahol megismerkedett egy vállalkozóval, aki egy ottani erdőben kínált munkát. Szerződése nem volt, pénzt nem kapott, az illető garázsában lakott. Gyakran éhezett, ráadásul három munkabalesete is volt, miközben a tulajdonos egyáltalán nem biztosított számára egészségügyi ellátást. A tudomása nélkül nem mehetett sehová, nem mozoghatott szabadon. A szlovén rendőrség segítségével sikerült kiszabadulnia, majd Szlovákiába utazott, ahol csatlakozott az emberkereskedelem áldozatainak védelmét és támogatását szolgáló programhoz" - írta le az egyik kizsákmányolt áldozat sorsát Paulenová. A nevezett férfi az elmúlt évben 48 éves korában, a kényszermunka során keletkezett egészségügyi problémák következtében hunyt el.

A belügyi tárca a napokban tette közzé, hogy a Szlovák Katolikus Karitászt (Slovenská katolícka charita) és az Érintés Szlovák Válságkezelő Központot (Dotyk - SKC) 133 000 euró támogatásban részesíti, mellyel éppen az emberkereskedelem áldozatait segítő tevékenységet kívánják támogatni.

A belügyminisztérium az Emberkereskedelem áldozatainak védelme és támogatása program keretében évente több tucat személynek nyújt segítséget és támogatást. 2015-ben 25 áldozatot, köztük 8 nőt és 17 férfit segített. Az elmúlt évben szeptember 30-ig 14 áldozat lett besorolva a programba, köztük 2 nő és 12 férfi. "Újonnan beazonosított áldozatokról van szó, de néhány esetben az elmúlt évek áldozatainak is folyósítanak támogatást, lévén, hogy a büntetőeljárás még folyamatban van. 2015-ben például 25 újonnan beazonosított személy lett besorolva a programba, valamennyien komplex támogatást kaptak. 2015-ben összességében 47 áldozatnak nyújtottunk védelmet és támogatást" - magyarázta Paulenová.

Végezetül néhány tanáccsal is ellátta a külföldre induló munkavállalókat. "Alaposan ellenőrizzék a külföldön munkát kínáló ügynökséget vagy személyeket, kérjenek részletes tájékoztatást az ügynökség munkájáról, érdeklődjenek az ügyfeleknél is, kérjenek referenciát, ellenőrizzék le a jövőbeni külföldi munkaadó címét, hogy létezik-e egyáltalán, vagy nem. Egy megbízható ügynökség a munkáltató telefonszámát is megadja. Csak olyan munkaszerződést írjanak alá, amely érthető, és amelyikben valamennyi szükséges alapadat fel van tüntetve. A család számára hagyják meg a jövendő munkáltató pontos címét, telefonszámát és a hely pontos megjelölését, illetőleg a leendő munkáltatót érintő minél több információt" - javasolta Paulenová. 

Megosztás