A mezőgazdasági miniszterrel találkoztak a gömöri mezőgazdászok

Az eszmecserén a mezőgazdasági miniszter, illetve a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség legfelsőbb vezetése is jelen volt, akik igyekeztek megválaszolni a gazdák által feltett kérdéseket.

Tóth Ferenc, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke a legnagyobb problémának azt tartja, hogy elszakadt a termelés a mezőgazdasági termékek feldolgozásától. „Rimaszombat valamikor a szlovákiai élelmiszeripar középpontja volt, aztán minden megszűnt, ami itt volt: malom, pékség, tejgyár, cukorgyár, sörgyár, traktorállomás, szódagyár, borüzem, húsfeldolgozó üzem. Ez mind-mind tönkrement vagy csak negyed kapacitással működik, mindent újra kell építeni” – fejtette ki.

Az öt említett járásban mintegy 160 ezer hektáron folyik a gazdálkodás, amiből közel 100 ezer hektár szántóföld.  Az állattartás egyre inkább háttérbe szorul, sok esetben a gömöri régióban már alig akad vállalkozó, aki például tejtermeléssel foglalkozna, vagy akár húsmarha tenyésztéssel próbálná biztosítani vállalkozása fenntartását. Akadnak persze kivételek, de helyzetük évről-évre rosszabb.

Gabriela Mateèná mezőgazdasági miniszter úgy véli, a legnagyobb probléma az, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket. „Szinte minden ilyen szakmai beszélgetésen elmondom, hogy diverzifikálni kell a termelést – nem lehet csak négyfajta növénykultúrát termeszteni –, valamint találni kell valamilyen hozzáadott értéket. A jövőbeni általános támogatási mechanizmusok, az állam által biztosított támogatások nemcsak ezeken a leszakadt régiókon segítenek majd, ahol ma is vagyunk, Rimaszombat, Rozsnyó, Poltár vagy éppen Losonc, de az összes többi régióban is országszerte érezhető lesz a hatásuk” – mondta a tárcavezető.

A helyi mezőgazdászokat sok esetben a kiírt pályázati lehetőségek is elbizonytalanítják. Nagy a bürokrácia, késnek a kiértékelések és a kifizetések is. „Már júliust írunk, de a 2015 októberéig leadott projektekről sem tudunk semmit, hogy hogyan vannak kiértékelve, egyáltalán ki vannak-e már értékelve. Nyomás alatt vagyunk a gépeladók és a kivitelezők részéről, hogy akkor most mi lesz, hogyan számítsanak velünk, de ezt mi magunk sem tudjuk. Ez egy patthelyzet, hogy az ember nem tud tervezni, és tervezés nélkül siker nem lehet egy vállalkozásban” – szögezte le a felsővályi Kalas Béla.

A gömöri térségben az idén is volt több tényező, amely negatívan befolyásolta a gyümölcsösök vagy éppen a szántóföldek terméshozamát. Volt fagykár, árvíz, júniusban háromszor jégeső. A miniszter asszony elmondása szerint dolgoznak egy olyan kockázati alap létrehozásán, amelyből ezekre a károkra tudnak majd kárpótlást igényelni a gazdák. Emellett egy ún. marketingalapot is szeretnének létrehozni, amely az elsődleges termékek értékesítést és piacra jutását segítené.