A megyei döntések Kassa megyében is kihatnak a magyarság megtartására
A legutóbbi népszámlálás szerint Kassa megyében 9,4 százaléknyi magyar nemzetiségű lakos él. A megyei közgyűlésnek 57 tagja van, abból jelenleg négyen az MKP tagjai, a velük politizáló Nagy György pedig független jelöltként került be a megyei önkormányzatba. A magyar párt ebben a megyében 24 képviselőjelöltet indít, és Richard Raši (Smer-SD) megyeelnökjelöltet támogatja. A megyében a magyarság szempontjából eddig is és ezután is elsőbbséget élvező feladatokról Furik Csaba tájékoztatta portálunkat.
Kettős szorításban: rengeteg az út, de kevés a felújításukra szánt pénz
A prioritásokat a magyar képviselők mindig a megyei jogkörök és feladatok szerint határozták meg. "A megye mindennapjainkat érintő 4 legfontosabb szerepe az oktatás- és szociális ügy, a kultúra, s nem utolsósorban a 2. és 3. osztályú utak állapota terén nyilvánul meg. Az általam képviselt Tőketerebesi járásban hozzávetőleg 15 százalékos a munkanélküliség, miközben az északi részeken kisebb, a déli, magyarlakta térségekben pedig nagyobb mértékű. A gazdasági válság idején akadt olyan sok roma polgár által lakott kisközség is, amely 90 százalékos állástalansággal küszködött. Úgy vélem, hogy jobb minőségű utakon talán térségünkbe is szívesebben érkeznének munkahelyteremtő befektetők, akikre nagy szükség lenne“ – fejtette ki elöljáróban Kisgéres polgármestere hozzátéve, már nyolc éve megyei képviselő, de még mindig azt tapasztalja, hogy sokan még annak ellenére nem tudatosították a megyék jelentőségét, hogy azok működése közvetlenül befolyásolja a mindennapjaikat.
Elmondta, Kassa megyében a legnagyobb mértékű javulásra a 2. és 3. osztályú utak felújítása terén lenne szükség, amelyek hosszúsága ebben a megyében eléri a 2 000 kilométert, míg például Pozsony megyében csak 500 kilométer út van.
„2016-ig az utak korszerűsítésére a haszongépjárművek után befizetett adóból évi 2-3 millió eurót kaptunk, míg Pozsony megye ennek a többszörösét kapta. Ez a helyzet 2016 után némileg módosult. Sajnos, az útfelújításokat az évek során több külső tényező is befolyásolta. Például a 2010-es árvíz során megyénkben közel 50 kisebb híd rongálódott meg, amelyek folyamatos rendbehozatala nagyon sok pénzbe került. Amikor pedig mégis sikerült bizonyos pénzeket összegyűjteni, akkor abból a ruzsíni víztározó hídját kellett megjavíttatni. Kettős szorításban vagyunk: rengeteg az utunk, de kevés felújításra felhasználható pénzzel rendelkezünk“ – ismertette az egyik legnagyobb megoldásra váró problémájukat, hozzátéve: ennek ellenére a végéhez közeledő választási ciklusban a Tőketerebesi járásban több mint 322 ezer eurót költöttek útfelújításokra.
Az utak és a közlekedés kapcsán kitért arra is, hogy Kassa megyében az Arriva Rt. és az Eurobus vállalat évi 5,5 millió eurót kap azért, hogy akár a veszteséges járatokat is felvállalva, biztosítsa a buszközlekedést. Akadnak ugyanis olyan falvak, amelyekbe időnként csak páran utaznak, de azok sem maradhatnak elzárva a külvilág elől.
A gyermekhiány miatt gondot okoz az iskolai osztálylétszámok megtartása
Furik Csaba ugyancsak komoly, a térséget sújtó gondnak nevezte a fiatalok nagy mértékű elvándorlását és a kevés gyermek születését. Mindezek következtében ugyanis folyamatosan visszatérő probléma az iskolai osztálylétszámok megtartása.
„Középiskoláinkban felváltva merül fel a kérdés, hogy vajon a következő tanévben az osztályok megnyitásához elég gyermek lesz-e. Ha pedig egyes osztályok nem nyílhatnak meg, akkor tanítási órák esnek ki, kevesebb pedagógusra lesz szükség, tehát az áldatlan állapot további finanszírozási és egyéb problémákkal jár együtt. Mi tagadás, a rozsnyói gimnázium már csak azért működhet, mert az MKP-s megyei alispánunk, Zachariaš István akár a 13-15 fős osztályok megnyitását is kiharcolja. A gyerekeknek ugyanis joguk van a lakóhelyük közelében tanulni, hogy például ne kelljen naponta 120 kilométert utazniuk Kassára“ – vázolta a helyzetet.
Furik Csaba úgy látja, hogy a hazai oktatásügyi törvényt a nyugat-szlovákiai helyzet, illetve az ottani nagyobb létszámú osztályok szerint alakítják ki, miközben a sokkal roszabb helyzetben levő kelet-szlovákiai oktatási intézményeket nem veszik figyelembe.
„Sajnos, ugyanez állítható a gazdasági és szociális fejlesztések kapcsán is. Ha a szülőföldön megtartó erőnek számító magyar iskoláinkat gyermekhiány miatt be kell majd zárni, akkor még jobban bealkonyul Kelet-Szlovákiának, illetve az itt élő magyarságnak. Tehát középiskoláink megtartása érdekében is elengedhetetlen a jelenlétünk a megyében. Még megemlíteném: ebben a választási időszakban a 3 bodrogközi középiskolánk több mint 10 millió euró feletti normatív támogatásban részesült, továbbá a normatíván felül 834 600 eurót kapott“.
A vegyesházasságoknál is veszélyesebb az önasszimiláció
A képviselő kitért arra is, hogy térségükben az asszimiláció ugyancsak érezteti negatív hatásait. E téren azonban nemcsak a sok vegyesházasság megkötését említette, hanem hangsúlyosabban azt, hogy gyakran a magyar házaspárok is - az állítólagos jobb érvényesülés reményében - szlovák tannyelvű alapiskolákba íratják be gyermekeiket, ami önasszimilációhoz vezet.
„Bodrogköz és Ung-vidék lakossága egyfajta nyelvszigetet alkot, ahol néhány peremvidéki község kivételével színtiszta magyar falvak találhatók. Bár ezekbe a községekbe kisebb a szlovákok bevándorlása, mint máshová, az ottani magyar óvodákban és alapiskolákban mégis kevés a gyermek. A 75 százalékban magyarlakta Királyhelmec 8 óvodai csoportja közül pedig csak 1 magyar. Egyre fájóbb a magyar gyerekek hiánya. Például az általam irányított Kisgéresen ez év első felében 21 személyt hunyt el, de csak 3 gyermek született“ – vázolta a helyzetet Furik Csaba.
A magyar nemzettudat és kulturális értékek őrzése kapcsán azt is elmondta, hogy több mint tíz ével ezelőtt az MKP tagjai alapították meg a Bodrodközi és Ung-vidéki Kulturális és Közművelődési Központot, amelyben múzeum és könyvtár is működik, illetve fesztiváloknak és más rendezvényeknek ad helyet. „Nos, a központ további megtartása a magyar kulturális értékek szempontjából és azért is létkérdés, mert munkalehetőségeket biztosít a magyarságnak. Azt is fontosnak tartjuk, hogy az MKP-s képviselők megyei lobbizása folytán kisebb pályázatokon is támogatásokat nyerjenek a községek és az értékteremtő polgári társulások, egyesületek.“
Az MKP érdekében áll Richard Raši megyei elnökjelölt támogatása
Portálunk kérdésére, hogy az MKP a smeres Richard Raši helyett nem gondolta-e, hogy inkább saját, magyar megyeelnökjelöltet indítson, a képviselő meggyőző érveket, számokat sorakoztatott fel. „Mivel Kassa megyében a magyarság részaránya csak bő 9 százalék, a hozzávetőleg 800 ezer lakos közül 70 ezer körüli a magyarok száma. A logika szerint az MKP ilyen létszám tudatában egyedül képtelen lenne győztes pozícióba jutni. Ráadásul vélhetően nem is lenne olyan magyar megyei politikusunk, akire nagyon sok szlovák polgártársunk spontán, szívesen szavazna. Az MKP Kassa megyében immár 12 éve azt tartja szem előtt, hogy majd mi lesz a megyei választások után. E tekintetben mindig megállapodást próbáltunk kötni az általunk legesélyesebbnek vélt megyei elnökjelölttel arról, hogy ha támogatjuk őt, akkor győzelme esetén majd mi mindent kaphatunk cserébe“ – mondta döntésük hátteréről Furik Csaba.
A legutóbbi megállapodásuknak köszönhetően most is van MKP megyei alelnökük, vannak bizottsági alelnökeik és a megyei hivatalban 30-40 olyan alkalmazott dolgozik, akik tudnak és akarnak magyarul komunikálni az ügyfelekkel.
„Állítható, hogy megyénk smeres politikusai elég pragmatikusak, akikkel lehet egyezkedni. Most például azt is a megállapodásba foglaltuk, hogy Richard Raši győzelme esetén a megyei alelnökön és egyes bizottsági elnökökön kívül hivatalvezető-helyettest is javasolhat az MKP. Arról is tárgyaltunk, hogy a térségben élő magyarságot érintő oktatásügyi és kulturális kérdésekben, valamint a déli járások fejlesztését illetően figyelembe veszik a véleményünket, javaslatainkat, ami csöppet sem lehet mellékes tényező“ – jegyezte meg a képviselő.
Hozzáfűzte: az MKP döntésének helyességét igazolja az AKO közvélemény-kutató ügynökség október 20-ai felmérése is, amely szerint Richard Raši 44 százalékkal vezet, tehát nagy esélye van a győzelemre.
„Hiszem, hogy érdemes volt mögé állnunk, mert hiába jutna be pár képviselőnk a megyei önkormányzatba, ha közben csak az ellenzékhez tartozó „futottak még“ kategóriába lennénk, és semmi sem érhetnénk el. Nem tagadom: járási szinten nem volt könnyű meghoznunk a megyeelnökjelölt támogatásáról szóló döntésünket, de végül a józan ítélőképesség birtokában úgy döntöttünk, hogy Raši mögé állunk. Ahhoz, hogy a következő öt évben is sikeresek legyünk, választóinkat arra kérjük, hogy voksaikkal a lehető legtöbb MKP-s képviselőjelölt és Richard Raši megyei elnökjelölt megválasztását támogassák!“ – mondta el végül Furik Csaba.
