HIRDETÉS

A Mátyás király-emlékév kiemelt helyszíne lesz Kolozsvár

hirek.sk 2018. január 26., 11:28
KOLOZSVÁR. Mátyás király Kolozsvár legnagyobb szülötte, az ország és a tágabb régió legfontosabb személyisége. Határozott kezű uralkodó, kiemelkedően sikeres államszervező, térségünkben a reneszánsz kultúra meghonosítója.

Korában is integráló erő volt és talán azzá tud lenni ma is – többek között ez hangzott el a Mátyás király-emlékév erdélyi bejelentkező sajtótájékoztatóján január 23-án Kolozsváron, amelyet a programsorozat lebonyolításával megbízott budapesti Magyarság Háza igazgatója, Csibi Krisztina hívott össze a kolozsvári partnerszervezetekkel együtt. A sajtótájékoztató előestéjén az emlékév szervezésében érdekelt felek ülésen egyeztettek terveikről és a küszöbön álló rendezvények részleteiről.

A Hunyadi Mátyás szülőházában tartott sajtóértekezleten Csibi Krisztina igazgató felvázolta, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság által 2017. december 11-én meghirdetett Mátyás király-emlékév programjainak nemcsak az uralkodó szülővárosa, Kolozsvár, hanem Erdély egész területe kiemelt helyszíne lesz. „Vándorkiállítások, konferenciák, ismeretterjesztő előadások, játékos interaktív bemutatók formájában visszük közelebb az emberekhez s különösen a fiatalabb korosztályhoz a Mátyás-korabeli eszközöket, tárgyakat és mindazt a tudást, ami a reneszánsz kort jellemezte” – fogalmazott Csibi Krisztina.

Hozzátette: a körvonalazódó tervek az együttműködő partnerek segítségével Erdélyben is folyamatosan bővülnek, megvalósításukat pedig a Kincses Kolozsvár Egyesület koordinálja majd. Az emlékév február végén a XXVI. Kolozsvári Mátyás Napokkal induló, majd az augusztusi, IX. Kolozsvári Magyar Napokat is magában foglaló erdélyi programsorozatát szeptemberben a IX. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvény zárja.

Mile Lajos kolozsvári főkonzul köszöntőjében kiemelte, hogy Mátyás király az egész ország és a tágabb régió legfontosabb személyisége, 2018 ugyanakkor az Erdélyi Országgyűlésnek az 1568-as, lelkiismereti és vallásszabadságot biztosító rendeletének – a tordai vallásbékének – is jubileumi esztendeje (450. évfordulója), és ez a két üzenet egymással összhangban van.

„Ebben az évben nagy szükségünk lesz arra, hogy rendezvényeinkkel ezt a szellemiséget megpróbáljuk felidézni” – vélte Magyarország kolozsvári főkonzulja. Leszögezte: Mátyás király Kolozsvár legnagyobb szülötte. Közös kincsünk. Uralkodásával meghatározta a magyar és az erdélyi történelmet. Határozott kezű király, rendkívül sikeres államszervező volt. Művelődéstörténetben, szellemtörténetben is meghatározó korszak az övé. A királyi udvarba hívott itáliai és más mesterek segítségével meghonosította a reneszánsz kultúrát ebben a térségben.

Szavait Mile Lajos így folytatta: „Egy örökségnek vagyunk a birtokosai és ez a szellemi örökség közös, magyarokkal és románokkal együtt. Az lenne üdvös, ha az emlékév rendezvényei közös élményt is jelentenének mindannyiunk számára. Mátyás király a maga korában integráló erő volt és talán azzá tud lenni ma is.”

A főkonzul szólt arról is, hogy az emlékév egyik célja a korszak megismertetése: mik voltak a jellegzetességei, milyen volt a jogi környezete. Ezeket az aspektusokat tudományos konferenciák tekintik majd át. A másik fontos szempont pedig, hogy a megemlékezések legyenek élményszerűek, színesek. Mint fogalmazott, a hagyomány, a szellemi kulturális örökség akkor meghatározó, ha a mindennapjaink részévé válik, ha élményszerűen azonosulunk vele, éppen ezért vonzóvá kell tenni a rendezvényeket és a rendezvényeken keresztül magát az időszakot. Mile Lajos végül arról biztosította a szervezőket: a Magyarság Házát, a Kincses Kolozsvár Egyesületet és az Amaryllis Társaságot, hogy mindenben számíthatnak a főkonzulátus segítségére.

Id. Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Mátyás király-emlékév ötletgazdája és tanácsadó testületének tagja szintén arra mutatott rá, hogy Mátyás király személye erősítheti a magyarsághoz tartozást, a nemzeti öntudatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Európa közömbösen szemléli az őshonos kisebbségek problémáit, a magyar nemzetnek kell összefognia és erősítenie a határon túli magyarokat.

„Ehhez egy olyan uralkodót kell felmutatnunk, aki védte Európát a töröktől, akinek a hatalomra jutásában II. Piusz pápa is aktív szerepet játszott, aki olyan törvényeket alkotott, amelyek egyaránt védelmezték az itt élő románokat, szlovákokat és szerbeket, és akit a mai napig igazságosnak tartunk, tartanak. Aki összekapcsolja a népeket, ugyanakkor olyan erős és magabiztos államot teremtett meg, amely példát mutatott Európának” – magyarázta Lomnici Zoltán.

Megjegyezte azt is, hogy az emlékév az egész nemzetet meg akarja szólítani, különös tekintettel az erdélyi magyarokra, de, mint mondta, tapasztalata szerint Felvidéken is nagy az érdeklődés, az ott élők számára is fontos Mátyás alakja.

Gaal Gergely országgyűlési képviselő, a tanácsadó testület elnöke megemlítette, hogy vannak helyek, amelyeknek a szellemisége különös módon hat az emberre, az pedig, hogy Mátyás király szülőházában beszélhet Mátyás királyról és az emlékévről, ilyen fontos pillanat, különleges érzés.

A korábbi két, a Márton Áron- és a Szent László-évek lebonyolítását koordináló kereszténydemokrata politikus kitért arra, hogy a történelemmel való foglalkozás nem lehet öncélú, hiszen nemzeti identitásunk két alapja az édes anyanyelvünk és a közös történelmünk.

A magyarságot a határokon átívelően is ez a kettő köti össze, ezért nagyon fontos, hogy emlékezzünk történelmi személyiségeinkre, különösen az olyan kiemelkedő uralkodókra, mint Mátyás király. Ezzel a magyarság felmutatja azt is, hogy mi az elmúlt ezer évben folyamatosan meghatározóak voltunk a Kárpát-medence történetében. Mátyás király erős Magyarországot teremtett, megvédte az ország déli határait, amire óriási nagy szükség volt, hiszen a kor legnagyobb fenyegetése, nemcsak Magyarországra, hanem Európára nézve is, a terjeszkedő Oszmán Birodalom volt.

Édesapja, Hunyadi János hagyományát folytatva törekedett arra, hogy megvédje Magyarországot és Európát ettől a fenyegető veszélytől, és ezt úgy látta megvalósíthatónak, ha a közép-európai népek erőforrásait egyesíti. Mátyás király tehát a közép-európai népek összefogásának is a szimbóluma – hangsúlyozta Gaal Gergely.

Maczalik Arnold, az Amaryllis Társaság elnöke elmondta, hogy idén XVI. alkalommal rendezik meg Mátyás király születésnapja kapcsán a kolozsvári Mátyás Napokat, melyek hagyományosan a művészet, zene, tánc, történeti tudomány és a játék köré csoportosulnak.

Ezek során figyelnek a gyermekekre és bevonják az egyházi közösségeket is az ünnepségbe. „Arra törekszünk, hogy az említett szellemi örökség megcsillanjon az ezt művelők ajkáról, munkásságából” – tette hozzá Maczalik Arnold, majd összefoglalta az idei háromnapos ünnep várható eseményeit.

E szerint a programsorozat február 23-án, pénteken egy hiány pótlásával kezdődik, Kolozsváron ugyanis nincs egyetlen Mátyás Király Terem sem, most pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti főépületének előcsarnokát az igazságos királyról nevezik el. Ezen az eseményen Lupescu Radu történész a királyválasztásról és annak körülményeiről tart majd előadást, azt követően pedig az egyetem előcsarnokában reneszánsz táncelőadást tekinthet meg a közönség.

Február 24., szombat a hagyomány szerint a gyermekeké lesz: a székelyudvarhelyi táncműhely bemutat egy, Benedek Elek meséje nyomán készült táncjátékot; a Sapientia Egyetem Tordai úti aulájában Mátyás-animációkat vetítenek, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió Mesék Mátyás királyról produkciója mellett Felméri Cecília Mátyás Mátyás alkotását is bemutatják.

A Diákház előcsarnoka a Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában című, erdélyi meseillusztrátor-seregszemlének, azaz egy az alkalomra készült kiállításnak ad majd helyet. Nem marad el a hagyományos táncház sem Both József és Zsuzsa vezetésével, a Harmadik Zenekar közreműködésével. A Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében és rendezésében útnak induló vándorkiállítás is megnyílik a Fő téren.

Szombaton este a Csíkszeredai Régizene Fesztivál fesztiválkórusa Bethlen Gábor korából származó graduálokat és reneszánsz kórusműveket fog előadni a Mátyás adományából épített Farkas utcai református templomban. Az ünnepi hangversenyt látványos utcai felvonulás követi 575 fáklyával a Fő téren keresztül Mátyás szülőházához, ahol fényjátékot, a ház homlokzatán pedig Bordos László Zsolt háromdimenziós épületvetítését tekintheti meg a közönség. A napot egy reneszánsz táncokat megjelenítő Amaryllis-bemutató és a budapesti Musica Historica És a korona fejére szálla című Mátyás-korabeli zeneműve zárja majd.

Február 25-én a rádió melletti református gyülekezet fogadja a megemlékezőket a Makovecz Imre tervezte templomban, délután pedig a Sétatéri Kaszinóban zárul a kolozsvári eseménysor, ahol egy hangversenyhármast követhet a publikum: az UniCante Egyetemi Kórus, a Fonte di Gioia barokk kamarazenekar és a Szabó Anikó vezette Amaryllis táncegyüttes műsorát.

Csibi Krisztina az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy a február végi kolozsvári Mátyás Napokra a Magyarság Háza Budapestről zarándokbuszt indít, jelképesen ezzel is egyesítve a nemzetet, vagy legalábbis szimbolizálva annak együvé tartozását, amit a Mátyás király-év is igen nagymértékben erősíteni szeretne.

Forrás: erdely.ma
0 HOZZÁSZÓLÁS