A magyar-magyar kapcsolatokról is beszéltek Martoson
A Komáromi járáshoz tartozó Martos község ad otthont mától vasárnapig az I. Martosi Szabadegyetemnek, ahol négy napon keresztül tartalmas viták zajlanak, izgalmas beszélgetések, fórumok valósulnak meg, de a kultúra iránt fogékony táborlakók is megtalálják a számításaikat. Napközben hagyományőrzők, képzőművészek, tollforgatók foglalják le a táborlakókat, napnyugta után pedig koncertek lehet lazítani.
A Via Nova Ifjúsági Csoport által életre hívott I. Martosi Szabadegyetem Gubík László, a szervezet elnökének ünnepi köszöntőjével vette kezdetrét, majd Mészáros Alajos EP-képviselő ismertette a Martoson bemutatott Márai-kiállítás anyagát.
A szabadegyetem további programjai a festői szépségű Feszty Árpád Művelődési Parkban folytatódtak, ahol a magyar érdekképviselet jövőjéről vitáztak magyarországi és határontúli ifjúsági vezetők. A beszélgetés során a magyar fiatalok elvándorlását is érintették. Bár a szülőföldönmaradásról és a külföldi munkavállalásról eltérő vélemények hangzottak el, egy dologban minden résztvevő egyetértett: a kivándorlás kényszer, a fiatalok a jobb megélhetés reményében vándorolnak külföldre. A választott idegen országot és lakhelyüket valójában sosem érzik igazán az otthonuknak.
A felvidéki fejlesztési tervekről magyarországi és hazai előadók beszélgettek Martoson. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszédében hangsúlyozta: fontos lenne, hogy a szlovák politikusok és közélet szereplői megértsék, hogy a magyar-magyar kapcsolatok előnyeit a Dél-Szlovákiában élő szlovákok is élvezik. Ezért tartja nagyon fontosnak, hogy hidak épüljenek a Dunán és az Ipolyon, segítve a térségben élők boldogulását.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a háztáji termelés jelentőségét ecsetelte, s az élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozók felkarolásának fontopsságát hangsúlyozta. Dél-Szlovákia lakossága - mint mondta - mindig is a mezőgazdaságból és az élemiszeriparból élt. A szakpolitikus úgy véli, azért is kell ezt a tradicionális megélhetési formát támogatni, mert nyilvánvaló, hogy a térségben nem épülnek autógyárak és olyan nagyüzemek, amelyek munkalehetőséget biztosíthanának a lakosságnak.
Az előadások sorát késő délután egy fórum zárta, melyen Kövér László házelnök, a Martosi Szabadegyetem fővédnöke és Berényi József, az MKP elnöke nemzetpolitikai kérdésekről, valamint a felvidéki magyarság lehetséges kitörési pontjairól folytatott eszmecserét. Kövér László a magyar alaptörvény küldetéséről szólva kiemelte: az alaptörvény a magyar nemzet boldogulását hivatott előmozdítani, céljainak megvalósítása azonban csak együtt, közös erővel lehetséges. Kifejtette: az új alaptörvénynek nemzetpolitikai szempontból is jelentős hozadékai vannak, hiszen az a korábbi alkotmányoktól eltérően nem tesz minőségi különbséget magyar állampolgárok között, mivel mindegyiküknek megadja a szavazati jogot.
Berényi József a felvidéki magyarsággal kapcsolatos tévképzetekről és sztereotípiákról is beszélt. Ezzel összefüggésben rámutatott az újdonsült "szlovmagy" kifejezés terjedésének káros voltára. "Olyan, hogy szlovmagy identitás nem létezik, mi nem vagyunk szlovmagyarok. A magyar nemzet része vagyunk felvidéki magyarként" - hangsúlyozta. A magyar pártelnök beszélt arról is, hogy az elmúlt néhány év során megmutatkozott, Közép-Európán belül Szlovákiában a legkevésbé toleráns a hatalom a magyarok iránt. Hozzátette: a jelenségen nem változtat az sem, hogy "papíron jól működik a szlovák-magyarság partnerség". Berényi szerint ugyanakkor a Kárpát-medence régiójában akad kedvező példa is, ilyennek jelölte azt is, hogy Csehország nemrégiben egy törvénymódosítás elfogadásával lehetővé tette polgárai számára a kettős állampolgárság megszerzését.
A Martosi Szabadegyetem első napján a Mátyusföld hagyományőrző csoportjai mutatkoztak be, napnyugta után pedig közismert rockegyüttesek csaptak a húrok közé.
