A Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót és Olofsson Placidot

Olyan határhelyzetekben álltak helyt a rájuk bízottakért, amelyekben sok ember elbukott volna - emelte ki. "Bebizonyították, hogy a hősök igazsága mindig jövő idejű" - tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök a magyar szabadság és az európai keresztény kultúra két bátor tanúságtevőjének nevezte a kitüntetetteket.

A Tőkés László kitüntetéséről szóló rendelet már március 11-én megjelent a Magyar Közlönyben, napokkal azután, hogy Klaus Iohannis román államfő visszavonta Tőkés Románia Csillaga kitüntetését, miután európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.

A Magyar Becsület Rend odaítélésének indoklása hasonló, mint amivel 2009-ben megkapta a Románia Csillaga kitüntetést: bátorságának és emberi méltóságának - ami a személyes példa erejével a kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom kirobbanásához vezetett, s ezáltal megnyitotta a szabadság útját Románia és az erdélyi magyarság előtt - kivételes elismeréseként adományozták neki a kitüntetést.

A századik életévében járó Olofsson Placid bencés szerzetes-papot 1946-ban tíz évre a Gulágra internálták kényszermunkára, és hazatérte után sem dolgozhatott sem papként, sem tanárként. Az indoklás szerint a kitüntetést a kivételes élethivatását a legembertelenebb körülmények között is reményt adó derűvel megélő, a sokféle megpróbáltatás ellenére is töretlen és lelkiekben egyre gazdagodó, páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként kapta.

A kitüntetések átadásán ott volt mások mellett Kövér László, az országgyűlés elnöke, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát.

Balog Zoltán: a szabadságért meg kell küzdeni

Magától nem győz az igazság, a szabadságért, a nemzeti önrendelkezésért, a jogállamért meg kell küzdeni - mondta a Magyar Állami Operaházban az 1956-os forradalom 60. évfordulójának tiszteletére rendezett vasárnapi díszelőadás előtt Balog Zoltán, az 1956-os Emlékbizottság elnöke, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napok és a vasárnap kibontották 1956 sokszínű örökségét.

A miniszter szerint utólag elemezve a világpolitikai helyzetet, 1956 hősei csak a csodában reménykedhettek. Akkor csodának tűnt, hogy maguktól távozzanak a szovjet csapatok, de magától nem győz az igazság, a szabadságért, a nemzeti önrendelkezésért, a jogállamért meg kell küzdeni. Így volt ez 1956-ban Magyarországán, 1968-ban Prágában, 1981-ben Lengyelországban és 1989-ben Közép- és Kelet-Európában - idézte fel az eseményeket, hozzátéve: mindezekért az elmúlt 27 évben is újra és újra meg kellett küzdeni.

Még két hétig a hősiességet ünnepeljük, majd november 4. után az áldozatokra emlékezünk - mondta el Balog Zoltán, emlékeztetve arra is, hogy Magyarországon 1989-ig az áldozatok voltak a bűnösök és a gyilkosok voltak a hősök. Ez huszonhét éve másképpen van, még akkor is, ha a gyilkosok nem bűnhődtek meg - jegyezte meg.

Balog Zoltán kiemelte: talán nincs olyan történelmi esemény, amelyről mindenki ugyanazt gondolja: ma is vannak, akiknek Kádár János öröksége kedvesebb, ezt mutatják 2006 szégyenletes eseményei is - fogalmazott. Hozzátette: mégis kell azonban lennie egy középnek, ahol összefoghatnak azok, akik építeni akarnak: ez a közép lehet, hogy minden népnek joga van döntenie sorsáról - jelentette ki.

Aki megértette 1956 üzenetét, az abba sem törődik bele, hogy a gazdagabb országok döntsenek a szegényebbek sorsáról - hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.

A díszelőadás műsorában elhangzott Beethoven Egmont nyitánya, Kodály Zoltán Budavári Te Deum című műve, Márai Sándor Mennyből az angyal című verse és láthatta a közönség A napfény természete című táncdarabot.

Simicskó: a magyarok megfizették a szabadság árát

A magyarok történelmük során sokszorosan megfizették már a szabadságuk árát, ám ezt a szabadságot meg is kell védeni - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter vasárnap az újbudai önkormányzat '56-os megemlékezésén, amelyen átadták a kerület 1956-os emlékművét. A Móricz Zsigmond téri Gomba körüli alkotáson Örkény István író Fohász Budapestért című művének részlete olvasható, ha víz éri.

Simicskó István azt mondta, hogy a magyaroknak sokat köszönhet a világ, hiszen 1989-1990-ben a kétpólusú világ lebontásában elévülhetetlen érdemeket szereztünk. Hozzátette: azt szeretnénk, ha a nemzetközi közgondolkodásban továbbra is ez lenne a kép a magyarokról.

A miniszter - az európai uniós betelepítési törekvésekre utalva - arról is beszélt, nem azért vívtuk ki a szabadságunkat, hogy mások döntsenek helyettünk, hogy egy központi hatalom a fejünk fölött arról döntsön, kivel éljünk együtt, miként neveljük a gyerekeinket.

Simicskó István szerint az, hogy ma szerte a világban mindenhol megemlékeznek 1956-ról, azt mutatja, a magyarok beírták a magyarok nevét a világ történelemkönyvébe. Megfogalmazása szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc titka a szívből jövő hazaszeretet volt, amely képes volt arra, hogy százezreket vigyen ki az utcára.

A miniszter arról is beszélt, hogy vannak, akik azt mondják, ma is forradalmat kellene csinálni, mert nem tetszik nekik valamilyen döntés. Szerinte azonban a magyar közösség életére téves és káros egy ilyen párhuzam 1956-tal, hiszen a forradalomhoz diktatúra és idegen elnyomó hatalom kellene.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester szerint 1956 ma azt üzeni, merjünk bátrak és erősek lenni, ahogy 1848-ban vagy hatvan éve a magyarok tették, akik a szabadságukért akár a halált is vállalták, hogy a mai fiatalok már egy szabad és demokratikus országban élhessenek.

A polgármester szerint az újbudaiak büszkék lehetnek arra, hogy a kerületből indult el 1956-ban a forradalom; október 22-én a Műegyetemen gyülekezett a forradalmi ifjúság, majd másnap az egyetemisták vezetésével onnan indult el a békés tüntetés, ami a szabadságharchoz vezetett.

Felidézte azt is, hatvan éve a Móricz Zsigmond körtér, a Gomba épülete - az új emlékmű helye - volt a magyar szabadság egyik bástyája, ahol a megszálló szovjet tankokat egy időre megállították. Ma ez az épület a találkozások helye, ahol az emlékmű lehetőséget ad arra, hogy felidézzék az 1956-ban történteket, a "szabadság érzését" - fűzte hozzá.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára Újbuda önkormányzata a múlt évben hirdetett pályázatot. A nyertes építészek - Balázs Marcell és Pelle Zita - alkotása a tér síkjába beágyazott betongyűrű a Móricz Zsigmond körtéri Gomba körül. Az épület tetejéről a betongyűrűre lefolyó esővíz hatására Örkény István író Fohász Budapestért című, 1956. november 2-án írt művének részlete válik olvashatóvá.

"A kerek világon, minden térképen és glóbuson, ma átírják a nevedet, Budapest. Ez a szó nem várost jelöl már. Budapest ma ennyit tesz, mint a tanknak neki lehet menni puszta kézzel. Budapest, minden nyelvén a világnak, azt jelenti, hűség, önfeláldozás, szabadság, nemzeti becsület. Minden ember, aki szereti szülővárosát, azt kívánja: Légy te is olyan, mint Budapest! Kívánom én is: légy mindörökké olyan, amilyen ma vagy, Budapest. Büszke és bátor emberek tanyája, magyarok jó útra vezérlője, az emberi fajta csillagfénye, Budapest! Légy vendéglátója a világ minden nemzetének, de ne tűrj meg többé megszálló hordákat, idegen zászlókat e megszentelt falak között. Légy te is olyan, mint Budapest, Budapest: és tedd, hogy mi, méltatlan fiaid, méltók lehessünk hozzád és egymáshoz" - olvasható az emlékművön.