A külügyminisztériumtól az igazságügyi tárcához kerültek át az emberjogi ügyek
„Egyelőre nem lehet tudni, hogy az igazságügyi tárca konkrétan mi mindent is akar majd megvalósítani. Szerintem az alapvető kérdés az, hogy lesz-e valami a kisebbségi stratégiából vagy sem. Abból az akciótervből, amit a kormányhivatal hirdetett meg, és állítólag már folyik a kidolgozása. Kérdés, hogy az igazságügyi minisztérium mennyire tekinti szívügyének az emberjogi stratégiát, azaz annak elfogadását és gyakorlati alkalmazását, valóságba történő átültetését” – nyilatkozta portálunknak a szeptember elsejétől hatályos változás kapcsán Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.
Nem titkolta: arra számít, hogy mivel fél évvel a 2016-os parlamenti választások előtt vagyunk, addig túl sok dolog már nem történik. „Esetleg akkor számíthatunk majd előrelépésre, ha feláll egy új kormány, új miniszterek lesznek, s az igazságügyi tárca az ezzel a kérdéskörrel való foglalkozást majd nem egy vállára rakott extra feladatnak, hanem természetes hatáskörének tekinti” – jegyezte meg.
Tokár Géza úgy véli, hogy az igazságügyi minisztérium a továbbiakban részt vesz az állami támogatásokkal kapcsolatos felhívások előkészítésében, illetve a kérvények elbírálásában.
„Úgy gondolom, hogy úgy a dotációs felhívások előkészítése, mint a kérvények elbírálása is teljes mértékben átkerül az igazságügyi tárcához. Az azonban még számomra is kérdéses, hogy mindez a gyakorlatban hogyan is valósul meg. Külső szemlélőként nézve ezt a folyamatot az az érzésem támad, hogy ez inkább mindenkinek púp a hátán, a két tárca egymásnak passzolgatja a felelősséget, és sokkal inkább szabadulni akar az érdemi munkától, mint valami érdemlegeset felvállalni. Nem hiszem, hogy az igazságügyi tárca ezekben a hónapokban az emberi jogok, így kisebbségi kérdések terén túl nagyszabású terveket szövögetne” – fejtette ki.
A Kerekasztal szóvivője azon is csodálkozna, ha a kisebbségi kormánybiztos kinevezése ügyében a parlamenti választások előtt bármilyen fejlemény történne.
„Véleményem szerint az efféle pozíciótlanság a jelenlegi kormánynak tökéletesen megfelel. Nem áll az érdekében az, hogy e téren bárminemű érdemleges dolog is történjen. Ha a Fico-kormány a választásokig változtat valamin, azok legfeljebb szociális intézkedések lesznek, nem pedig a kisebbségi jogok kiterjesztése, bővítése stb.” – kommentálta a második Fico-kormány ez irányú tétlenségét.
A múlt héten munkatalálkozót tartott a kormányhivatal a szlovákiai kisebbségek és a civil szféra képviselőivel. A találkozó apropóját a kulturális támogatások rendszere adta, a megbeszélésen szó esett a támogatásokkal kapcsolatos gyakorlati problémákról, valamint arról, miként lehet kiküszöbölni a hibákat. Tokár úgy véli, hogy inkább csak véletlenszerű az ecsetelt tárcaváltás és ennek a munkatalálkozó időpontjának a közelsége.
”A kormányhivatal képviselőivel folytatott tanácskozásunk inkább technikai jellegű találkozó volt, amit a hazai kisebbségek permanens elégedetlenkedései miatt valósított meg a kormányhivatal. Direkt módon tehát nem függ össze egymással a két dolog. Inkább a nyár elején összehívott munkacsoport tevékenységének a vége függ majd össze a minisztériumváltással. Az emberjogi stratégia kapcsán gyakorlatilag megkezdődik annak jogi implikációja: meghatározzák, hogy mik is a kisebbségi jogi vonzatok, és a közeljövőben mi mindent kell tenni a kisebbségi jogok terén annak érdekében, hogy a stratégia szellemében cselekedjen az ország” – magyarázta a továbbiakban.
A tárcaváltás hivatalos indoklása szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert Szlovákia európai uniós elnöksége közeledtével leterheltté válnak a külügyminisztérium hivatalnokai. Tokár Géza szerint azonban egy jól működő állam párhuzamosan többféle dolgot is képes megoldani.
„Megértem, hogy az uniós elnökség megterhelő lesz és többletenergiát igényel. Egy-egy állam azonban akkor működik jól, ha párhuzamosan többféle dolgot is tud oldani. Senki sem várja el az államtól például azt, hogy az egészségügyet kezelje prioritásként, és közben hanyagolja a gazdasági fejlesztéseket vagy egyéb teendőit. Ezzel csak arra célzok, hogy egy jól működő államban mindezek a tevékenységek párhuzamosan folynak, miközben az egyik nem akadályozza a másikat...” – hangsúlyozta végül a Kerekasztal szóvivője.
