A községi hivatalok egyre kevesebb alkalmazottja használja a kisebbségek nyelvét
Csökken a nyelvtudás?!
A jelentésből az is kiderül, hogy miközben a községi hivatalokban dolgozók magyar nyelvismerete 2012 óta csak 1 százalékkal, azaz 88-ról 87 százalékra csökkent, addig a roma nyelvé 26-ról 10 százalékra esett vissza. Négyszázalékos visszaesés tapasztalható a ruszin (92 %), 13 százalékos pedig az ukrán nyelv esetében (67 %). Legrosszabb helyzetben a német kisebbség által lakott települések hivatalaiban dolgozók vannak, akiknek a német nyelvtudása 100-ról 0 százalékra csökkent - olvasható a jelentésben.
Ezen információk megszerzése céljából a kormányhivatal a kisebbségi kormánybiztos hivatalával együtt 74 kérdésből álló kérdőíves felmérést készített. Majd augusztusban összesen 763 közreműködőt, illetve 638 olyan községet szólítottak meg, amelyek lakosainak legalább 20 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik. A felmérésbe 6 megyét, 85 államigazgatási szervet, továbbá a rendőrség 28 járási igazgatóságát, illetve a tűzoltó- és mentőalakulatok 6 járási igazgatóságát is bevonták. Az adatgyűjtést tavaly augusztus és október között végezték.
A rossz helyzet egyik oka az anyagiak hiánya
A felmérés alapján az is megállapítható, hogy a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatához szükséges feltételek kialakítását 401 település (66 %) problémamentesnek, 120 község (20 %) részben problametikusnak, 42 helység (7 %) pedig problematikusnak tartja. Mindezt az érintett települések szerint az anyagi eszközök hiánya, a nem megfelelő szakmai támogatás, valamint a szakképzett alkalmazottak, a nyelvtanulásra szánt idő és a kellő alkalmazottak hiánya, illetve a nemzeti kisebbségek által használt nyelv szakterminológiájának a nem értése indokolja.
Mivel az államigazgatási szervek a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény alapján a hivatalos kapcsolat során nem kötelesek használni a nemzeti kisebbségek nyelvét, ezért nem zárható ki az a lehetőség, hogy azt akár beszélik is. A kisebbségi kormánybiztos hivatala összesen 85 államigazgatási szervet szólított meg, elsősorban a járási, valamint az adó-, vám- és munkahivatalokat, továbbá a regionális állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságokat, illetve a közegészségügyi hivatalokat és az állami archívumokat.
A felmérés eredményei rámutattak: az államigazgatási szervek összes, azaz 3 607 alkalmazottja közül 936-an (26 %) írásban és szóban is képesek használni a kisebbségek nyelvét, 681-en (19 %) pedig csak beszélik az adott nyelveket. Az államigazgatás ekképp vagy saját alkalmazottjai révén, vagy tolmácsok és fordítók segítségével biztosítja a nemzeti kisebbségekkel folytatandó kommunikációt.
A rendőrkapitányságok csaknem fele él a tolmácsok nyújtotta szolgáltatásokkal
A jelentésből az is kiderül, hogy a megszólított 28 rendőrkapitányság közül 18 küldte vissza a kitöltött kérdőíveket a kormánybiztos hivatalába. A 2 206 rendőr közül 387 szóban és írásban is, 350 pedig csak szóban képes használni a kisebbségek nyelvét. Az is kiderült, hogy 13 részlegen az egyes feladatok megoldása során a kisebbségi nyelveket vagy saját alkalmazottaik, vagy tolmácsok, illetve fordítók útján biztosítják. Két helyen e célra közösségi munkások segítségét veszik igénybe, három helyen pedig kizárólag államnyelvet használnak.
A felmérés mindezeken kívül további témakörökre is összpontosított, amelyek a következők: a kisebbség nyelvén történő megjelölések, a kétnyelvű dokumentumok, a megyei önkormányzatok szerveinek tanácskozásai, a közvélemény tájékoztatása, és a PR területe.
