2014. július 4., 14:56

A kormánypárti képviselők megtörték Kiska vétóját

POZSONY. A Bírói Tanács titkos szavazással dönt a bírók kinevezéséről vagy visszahívásáról, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökének, a Bírói Tanács elnökének és alelnökeinek megválasztásáról, a fegyelmi tanács tagjainak és elnökének megválasztása is titkosan történik.

A honatyák ma 78 igen szavazattal megtörték az államfő vétóját, észrevételeit, miszerint a szavazás legyen nyilvános, elutasították.

Kiska azzal érvelt, hogy az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetében az lenne a legmegfelelőbb, ha a Bírói Tanács (SR) a nyilvános döntés mellett maradna. Hangsúlyozta, a nyilvánvalóság ezekben a kérdésekben szoros kapcsolatban van az igazságszolgáltatás nyilvános ellenőrzésével, mely a június 4-i módosított Alkotmány szerint a Bírói Tanács hatáskörébe került. A nyitott igazságszolgáltatás fontos része a helyzet javítására irányuló törekvéseknek.

A kormánypárti képviselők azt hangoztatták, hogy a titkos szavazás a demokrácia egyik vívmánya. A megválasztott tisztségviselő nem élhet vissza azzal, hogy tudja ki szavazott rá, illetve ellene. Az ellen is védve van, hogy valaki előnyt kovácsoljon abból, hogy rá szavazott – érvelt Boris Susko kormánypárti honatya megjegyezve, hogy a történelem folyamán leginkább a nyilvános szavazás elvével éltek vissza.

Lucia Žitòanská volt igazságügyi miniszter, a Most-Híd képviselője szerint a titkos szavazásnak semmi köze a demokratikus elvekhez, mivel nem közvetlen választásról van szó. Egyetért Andrej Kiska köztársasági elnökkel, aki elutasítja a titkos szavazás, s kérte a parlamenti képviselőket, értékeljék át döntésüket.

Az Új Többség (NOVA) volt igazságügyi minisztere, Daniel Lipšic véleménye szerint a titkos szavazás korrupcióhoz vezethet. Lucia Žitòanskához hasonlóan – mivel nem általános választásokról van szó – szintén a nyílt szavazás mellett foglalt állást. A törvényket is nyílt szavazással fogadják el, így a választóknak meggyőződhetnek arról, megfelelő módon él-e szavazatával a képviselő.

Žitòanská megjegyezte, már rérgóta küzd a nyitott igazságügyért. A nyílt szavazás az igazságügy helyzetének javítását szolgálná. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) képviselője, Helena Mezenská úgy véli, a titkos szavazás a Bírói Tanács döntéseinek áttekinthetetlenségét és kiszámíthatatlanságát segíti elő.

Az ellenzék egyetértett Andrej Kiska államfő döntésével, hogy a törvényjavaslatot visszautalta a parlamentnek. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) képviselőjének, ¼udovít Kaníknak a véleménye szerint olyan intézkedéseket kell foganatosítani, melyek az igazságszolgáltatás helyzetének javulását szolgálják.

A titkos szavazással a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) sem ért egyet. Pavol Zajac szintén azon a véleményen van, a választóknak joguk van tudni, hogyan szavaznak a bírák. A Legfelsőbb Bíróság tisztségviselőinek megválasztását nem lehet a parlamenti választásokhoz hasonlítani – vélekedik Zajac.

A parlament kormánypárti képviselői a köztársasági elnök vétóját elutasították. A honatyáknak a módosított törvényjavaslat eredeti változatát ajánlották elfogadásra. „Kiemeltük, hogy az államfő a javaslatnak csupán egy elenyésző részét kifogásolta, az igazságszolgáltatást érintő átfogó változásokat tartalmazó módosításokat jóváhagyta“ – nyilatkozta Anton Martvoò kormánypárti képviselő.

Megosztás