A kormányfőt kétszer, a minisztereket háromszor váltották volna le
POZSONY. Az ellenzéki pártok ebben az évben tíz alkalommal gyűjtötték össze a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges legalább 30 aláírást. Három rendkívüli ülés esetén obstrukcióval élt a kormánypárt.
Robert Fico, miniszterelnök, a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke ebben az évben összesen két alkalommal volt kénytelen komolyan farkasszemet nézni az ellenzékkel, hiszen összesen ennyiszer próbálkoztak meg a kormányfő leváltásával. Február közepén az emissziós kvóták áron aluli eladása kapcsán próbálták meneszteni Ficót, november 8-án pedig azért, mert az ellenzék szerint a Smer-SD korrupciós rendszert alakított ki az országban.
Március végén Tomáš Borec, igazságügyi minisztert érintette meg a leváltás szele. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a tárcavezető fellebbezett a korrupció miatt öt évre ítélt František Olejník volt kassai önkormányzati képviselő ügyében.
Október végén Ján Richter munkaügyi minisztert váltotta volna le az ellenzék rámutatva, hogy a Star EU cég Robert Fico első kormánya idején összesen 70 pályázaton indult, s azok mindegyikét megnyerte. Richter állítólag akkoriban a Smer-SD főmenedzsereként a társaság mellett lobbizott.
Legutóbb Ján Poèiatek közlekedési miniszter leváltására törekedett az ellenzék, arra hivatkozván, hogy a Poèiatek vezette tárca alá tartozó Nemzeti Autópálya-Társaság (NDS) kliensrendszer és korrupció gyanúját felvető módon írt ki egy közbeszerzési pályázatot az elektronikus útdíj üzemanyagkártya segítségével történő kifizetésére.
Január végén az akkor még létező Népi Platformban tömörülő ellenzéki erők rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolták a kormány Jana Dubovcová emberjogi biztossal szemben tanúsított magatartása kapcsán. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most-Híd, valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) szerint komoly nyugtalanságának kellet volna hangot adnia a törvényhozásnak, amiért a kabinet a januári ülés alkalmával nem adott lehetőséget az ombudsmannak arra, hogy beszámoljon a szepsi (Moldava nad Bodvou) rendőrségi razzia során történt állítólagos jogsértésekről.
Szeptember végén azért került sor rendkívüli parlamenti ülésre, mert a kormánypárt elutasította azt az ellenzéki kérést, hogy illesszék vissza a törvényhozás rendes ülésének programjába az onnan korábban törölt ellenzéki indítványokat. A Smer-SD a javaslatok kiiktatását akkor a közelgő helyhatósági választásokkal indokolta.
November elején az ellenzék egy újabb rendkívüli parlamenti ülés alkalmával azt kívánta elérni, hogy a plénum határozatban szólítsa fel az Állami Számvevőszéket (NKÚ) egy, az MH Development állami cégben történő alapos vizsgálat lebonyolítására, illetve hogy a gazdasági miniszter hívja vissza a szóban forgó cég felügyelőtanácsának tagjait. A kormánypárti képviselők azonban parlamenti többségüket kihasználva nem szavazták meg a tanácskozás programját.
A Smer-SD a Pavol Paška házelnök leváltásával kapcsolatos ülés megtartását is megakadályozta. A parlament elnöke pár nappal később önként mondott le tisztségéről és képviselői mandátumáról.
Március végén Tomáš Borec, igazságügyi minisztert érintette meg a leváltás szele. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a tárcavezető fellebbezett a korrupció miatt öt évre ítélt František Olejník volt kassai önkormányzati képviselő ügyében.
Október végén Ján Richter munkaügyi minisztert váltotta volna le az ellenzék rámutatva, hogy a Star EU cég Robert Fico első kormánya idején összesen 70 pályázaton indult, s azok mindegyikét megnyerte. Richter állítólag akkoriban a Smer-SD főmenedzsereként a társaság mellett lobbizott.
Legutóbb Ján Poèiatek közlekedési miniszter leváltására törekedett az ellenzék, arra hivatkozván, hogy a Poèiatek vezette tárca alá tartozó Nemzeti Autópálya-Társaság (NDS) kliensrendszer és korrupció gyanúját felvető módon írt ki egy közbeszerzési pályázatot az elektronikus útdíj üzemanyagkártya segítségével történő kifizetésére.
Január végén az akkor még létező Népi Platformban tömörülő ellenzéki erők rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolták a kormány Jana Dubovcová emberjogi biztossal szemben tanúsított magatartása kapcsán. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most-Híd, valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) szerint komoly nyugtalanságának kellet volna hangot adnia a törvényhozásnak, amiért a kabinet a januári ülés alkalmával nem adott lehetőséget az ombudsmannak arra, hogy beszámoljon a szepsi (Moldava nad Bodvou) rendőrségi razzia során történt állítólagos jogsértésekről.
Szeptember végén azért került sor rendkívüli parlamenti ülésre, mert a kormánypárt elutasította azt az ellenzéki kérést, hogy illesszék vissza a törvényhozás rendes ülésének programjába az onnan korábban törölt ellenzéki indítványokat. A Smer-SD a javaslatok kiiktatását akkor a közelgő helyhatósági választásokkal indokolta.
November elején az ellenzék egy újabb rendkívüli parlamenti ülés alkalmával azt kívánta elérni, hogy a plénum határozatban szólítsa fel az Állami Számvevőszéket (NKÚ) egy, az MH Development állami cégben történő alapos vizsgálat lebonyolítására, illetve hogy a gazdasági miniszter hívja vissza a szóban forgó cég felügyelőtanácsának tagjait. A kormánypárti képviselők azonban parlamenti többségüket kihasználva nem szavazták meg a tanácskozás programját.
A Smer-SD a Pavol Paška házelnök leváltásával kapcsolatos ülés megtartását is megakadályozta. A parlament elnöke pár nappal később önként mondott le tisztségéről és képviselői mandátumáról.
Forrás
Webnoviny.sk
