A kormányfő szerint az EU-nak segítenie kellene az Emberi Jogok Európai Bíróságának
„Arra szólítottam fel az uniós vezetőket, hogy szenteljenek figyelmet ennek a kérdésnek, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságánál az emberi jogok érdekében fellépni képes hatékonyabb nemzetközi szintű szervezetet” – jelentette ki Robert Fico kormányfő.
Hangsúlyozta, olyan ember pozíciójából szólt, aki tájékozott a bíróság működését illetően, tekintve, hogy 1994 és 2000 között Szlovákiát képviselte benne. Az ET imázsa Fico szerint pillanatnyilag „teljes mélyponton van”. Ennek oka a korrupciós „kaviár-botrány", illetve az Oroszországgal való nem szűnő problémái, amely júniusban bejelentette, hogy felfüggeszti az ET-nek szánt idei befizetéseit. Moszkva ekképpen reagált a Krím-félsziget 2014. áprilisi annexiójára válaszul kivetett európai korlátozásokra, amikor is megvonták Oroszországtól szavazati és más egyéb jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE).
„Oroszország nem fizette be hozzájárulását az ET-be és az fenyeget, hogy további befizetései maradnak el. Ez esetben pedig már több tízmillió euróról beszélünk, ami veszélyezteti az ET működését” – mutatott rá Fico.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az ET renoméja az ún. kaviár-botránytól is megtépázott. A kaviárdiplomácia ugyan idén robbant ki, de az ügy egészen a 2012 és 2014 közötti időszakra nyúlik vissza. Az egész a PACE egyes képviselőinek Azerbajdzsán általi felvásárlásával függ össze. A „kaviárért” cserébe aztán a megvásárolt képviselők az emberi jogok figyelmen kívül hagyásáért sokat bírált Azerbajdzsán imázsán voltak hivatottak csiszolni.
Fico szerint az EU különféle módon lehetne segítségére az EJEB-nek. „Ha az ET költségvetése, amely egyébként veszélyben van ma, az EJEB költségvetését veszélyeztetné, akkor nagyon fontos a témára összpontosítani és kimondani, hogy akkor hát tessék, áldozzunk rá közösen. Nincs szó nagy összegekről. Most nem százmilliókról beszélünk. Ezek olyan hozzájárulások, amelyekkel mindennemű gondok nélkül megbirkóznánk, s képesek lennék általuk garantálni az EJEB működését" – mondta Fico.
A kormányfő kiemelte az EJEB egyedülállóságát, valamint azt, hogy az EU semmilyen más hasonló, az emberi jogok védelmét szolgáló mechanizmussal nem rendelkezik. Ezért szerinte egy ilyen intézmény működésének fenntartásának fontosnak kell lennie. A kormányfő állítólag ezzel kapcsolatban Donald Tusk ET-elnökkel az EU-csúcson is értekezett, s megegyezett vele, hogy előbb kiderítik, hogy milyen formában léphetnének be ebbe a kérdésbe az EU szintjén.
Az EJEB működésének kérdését a kormányfő Törökország vonatkozásában vetette fel, amely az EU-csúcs egyik témáját szolgáltatta. Törökországban jelenleg emberek ezrei vannak bebörtönözve és Fico szerint üdvözlendő lenne, ha ezek az emberek az országukban lévő lehetőségek kimerítését követően az EJEB-hez fordulhatnának. A kormányfő szerint azonban előbb meg kellene teremteni annak feltételeit, hogy a bíróság egy ilyen keresetáradattal képes legyen megbirkózni. Fico szerint pedig éppen ez az a terület, amelyen az EU anyagi vetületű segítséggel is szolgálhatna.
A miniszterelnök hozzátette, hogy Törökország bonyolult témát jelent, amelyről sok vita folyt a a brüsszeli állam- és kormányfői csúcson. Ankara ugyanis az egyik oldalon NATO-partner, illetve olyan ország is, amely nélkül nem lennénk képesek megoldani a migrációs válságot a balkáni útvonalon. Másrészt viszont egy olyan országról van szó, amelynek megosztó a belpolitikája.
