A kormány nagymértékben megnehezítette a vállalkozók életét
Amint azt a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke, Martin Hošták elmondta, legrosszabbnak az adó- és munkaügyi intézkedéseket tartják. „Az alkalmazottak elbocsátásának megszigorítása, a szakszervezetek helyzetének megerősítése, illetve a minimálbér emelése jelentős komplikációkat okozott a vállalkozóknak“ – fejtette ki Hošták.
A cégek azt is kifogásolják, hogy a kormány minden év végén, rendszeresen megemeli a minimálbért. A társaságoknak ily módon nincs elég idejük a hosszú távú tervezésre, mindemellett a bérköltség szinte valamennyi cégben az összkiadás jelentős részét képezi. A vállalkozók erősen bírálták az adókkal kapcsolatos intézkedéseket is. „Az adókulcs megemelése, az értékcsökkenési leírások terén eszközölt változások, illetőleg a megbízási szerződésre dolgozók kötelező járuléka szintén jelentős negatív hatással bírt“ – szögezte le Hošták.
A kisvállalkozóknál ehhez csatlakoznak még az adólicenszek. „Miért kell a veszteséges kisvállalkozóknak és a kisiparosoknak adót fizetniük? Hisz hétköznapi dolog, hogy valakinek nem megy jól a vállalkozás és veszteséges lesz” – jegyezte meg Jozef Vážny, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (SŽZ) elnöke.
A vállalkozók azt is a kormány szemére vetették, hogy nem oldotta meg a szlovák gazdaságot már évtizedek óta terhelő problémákat, az óriási adminisztrációs terhek és a jogorvoslat kérdését. „A nagyvállalatok elismert ügyvédek segítségét vehetik igénybe, a kisvállalkozók és kisiparosok pedig csak az államra és annak hivatalnokaira támaszkodhatnak“ – szögezte le Stanisalv Èižmárik, a SŽZ elnöke.
Hošták a hosszú távú megoldatlan problémák közé sorolta az elektromos energia árát is, mely Szlovákiában jelentősen magasabb, mint Európa többi országában. Egy MWh elektromos áramért idehaza a vállalkozók átlagban 100 eurót fizetnek, míg a német cégeknek nagyjából 60 eurójába kerül. „Az aránytalanságot nem a termék ára, hanem az állam által bevezetett különféle szabályozások okozzák“ – jelentette ki Hošták.
Az üzletemberek és a menedzserek véleményén kívül konkrét adatok is igazolják a vállalkozói környezet jelentős romlását. A vállalkozói környezet indexe (IPP) 2001 óta (azóta vizsgálják ennek a mutatónak az alakulását) az elmúlt évben zuhant a legalacsonyabbra. 2012 elején az IPP index szintje elérte a 85,1 pontot, az elmúlt év második negyedévében pedig 58,5 pont alá zuhant.
A számos bírálat mellett kapott némi dicséretet is a Fico-kabinet a vállalkozóktól, a költségvetés konszolidációját például pozitívan értékelték, amelynek köszönhetően sikerült csökkenteni az államadósságot.
