A kormány már a faji diszkrimináció felszámolásán dolgozik
A szlovák kormány dolgozik a faji diszkriminációval összefüggő statisztikai adatok gyűjtésén, illetve tovább fog küzdeni a faji megkülönböztetésre buzdító szervezetek ellen, valamint törekszik a migránsok integrációs lehetőségeinek javítására is. Ez abból a dokumentumból derül ki, amelyben az egyes minisztériumok az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésével foglalkozó bizottságának aggodalmaira és ajánlásaira reagálnak.
A dokumentumot szerdán fogadta el a kormány. Egyben jóváhagyta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának gyakorlatba való átültetéséről szóló ötödik jelentést is.
Az ENSZ bizottsága többek között azt vetette Szlovákia szemére, hogy „a különféle kisebbségek, főleg a romák, a moszlimok és az afrikai származású személyek elleni faji diszkrimináció nagy mértéke ellenére a szerződő állam nem közölt információkat a beérkező panaszok számáról, ezek kivizsgálásáról illetve a faji megkülönböztetés ügyében kirótt szankciókról."
Mindez az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, amely azt írta, már dolgozik a releváns statisztikai adatok összegyűjtésén és kiértékelésén.
Az ENSZ az ajánlásban arra is utalt, hogy Szlovákiának küzdenie kell azok ellen a szervezetek ellen, amelyek faji diszkriminációra buzdítanak, vagy támogatják azt, illetve büntetni kell az ilyen szervezetek finanszírozását, vagy a tevékenységükben való részvételt. A belügyminisztérium szerint ez a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Nemzeti Terrorellenes Egységének feladata.
A bizottság integrációs politikával kapcsolatos kérdéseire a munkaügyi minisztérium válaszolt. A kérdések a migránsok, menedékkérők és menekültek oktatási, elhelyezkedési, lakhatási lehetőségeire, valamint egészségügyi ellátására vonatkoztak. A tárca válaszából kiderül, hogy a 2020-ig terjedő állami lakáspolitikai koncepció operál a „külföldi” fogalmával, és a külföldieket azokhoz a csoportokhoz sorolja, melyek számára szociális bérlakásokat biztosítanak.
Az ENSZ bizottsága 2017. december 8-án tette közzé az ajánlásait, és felkérte a szlovák kormányt, hogy egy éven belül szolgáljon információkkal a gyakorlatba való átültetésükről.
A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját a szlovák fél 2001-ben írta alá, ugyanekkor ratifikálta is. A charta egy évvel később lépett érvénybe, és a következő nyelvek védelméről szól: bolgár, horvát, cseh, német, magyar, lengyel, roma, ruszin, ukrán, jiddis.
