A klímaváltozás fenyegeti a legritkább csimpánzalfajt
YAOUNDÉ. Egy új kutatás szerint az élőhelyek drasztikus hanyatlása 2020-ra a bolygó legveszélyeztetettebb csimpánzalfaját válságos helyzetbe sodorhatja.
A BMC Evolutionary Biology folyóiratban megjelent tanulmány sugallata szerint a klímaváltozás többet árthat a populációknak, mint ahogy eddig hitték.
A nigériai-kameruni csimpánz (Pan troglodytes ellioti) az összes csimpánzalfaj legnagyobb veszélyben lévő csoportja. A kutatók szerint csupán 6000 egyede él a természetben. Míg élőhelyüket máris az erdőirtás, gazdálkodás és illegális vadászat veszélyezteti, kevés tanulmány vizsgálta a klímaváltozás lehetséges hatásait.
Paul Sesink Clee, a vizsgálat első szerzője elmondta, ez a csimpánz talán a legkevésbé tanulmányozott az összes alfaj között. „Először vettük részletesen szemügyre megoszlását és élőhelyét, az adatok birtokában pedig megvizsgáltuk, hogyan változhat élőhelye a klímaváltozás során. Meglepetten észleltük, hogy a Kamerun középső területén, szavannás-fás vidéken élő nigériai-kameruni csimpánzokat veszélyezteti legjobban a klímaváltozás, és még a mi életünkben elveszíthetik otthonukat” - magyarázza.
A kutatócsapat feltérképezte a főemlősök pontos földrajzi pozícióját a beszámolók, az épített fészkek és eszközök tanúsága, valamint ürülék- és szőrminták genetikai analízise alapján, és az eddigi legrészletesebb vizsgálat során meghatározták a P. t. ellioti két különálló populációjának megoszlását. Az egyik csoport Nyugat-Kamerun hegyi esőerdeiben, míg a másik Közép-Kamerunban él, ahol három elkülönülő élőhely olvad össze és alkot erdős-fás-szavannás mozaikot. Ezek a törékeny ökoszisztéma-mozaikok a kutatók szerint világszerte fontosak a fajok diverzifikációjában.
A populációs adatokat az élőhelyek környezeti jellegzetességeivel (beleértve az éghajlatot, a dőlést, a vegetációt és a lombtakarót) kombinálva meghatározták, az élőhely hogyan befolyásolja a nigériai-kameruni csimpánz megoszlását. Eme adatok birtokában aztán előre jelezték, az érintett élőhelyek miként változhatnak a 2020--ra, 2050-re és 2080-ra előre jelzett klímaváltozási forgatókönyvek esetén. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete által publikált forgatókönyveket használták, és sokféle tényezőt vettek figyelembe, többek között a fosszilis és nem fosszilis tüzelőanyagokat, az emberi populáció növekedését és a környezetvédelmi erőfeszítéseket.
Míg a hegyvidéki esőerdei élőhelyen kevés változást mutattak ki, a második populációnak otthont nyújtó mozaiknál gyors hanyatlást jeleztek előre a 2020-as évre mindegyik forgatókönyv szerint, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint az élőhelyek 2080-ra teljesen el is tűnhetnek. Miután a 6000 csimpánz megközelítőleg fele él Közép-Kamerun eme érintett területén, az eredmények azt sugallják, hogy ez a csimpánzalfaj igen védtelen a klímaváltozással szemben.
A szerzők megjegyzik, hogy modelljeik nem vették figyelembe a populációk lehetséges adaptálódását a változó környezethez, vagy az új területekre költözést optimális feltételek esetén.
A csapat szintén a BMC Evolutionary Biologyban megjelent rokon tanulmányai még több részletet tárnak fel a Kamerunban és Nigériai keleti részén élő három különálló csimpánzpopulációról (P. t. ellioti és P. t. troglodytes), illetve arról, a természetes szelekció és a környezeti változások milyen szerepet játszanak az állatok genetikai sokféleségének formálásában.
A nigériai-kameruni csimpánz (Pan troglodytes ellioti) az összes csimpánzalfaj legnagyobb veszélyben lévő csoportja. A kutatók szerint csupán 6000 egyede él a természetben. Míg élőhelyüket máris az erdőirtás, gazdálkodás és illegális vadászat veszélyezteti, kevés tanulmány vizsgálta a klímaváltozás lehetséges hatásait.
Paul Sesink Clee, a vizsgálat első szerzője elmondta, ez a csimpánz talán a legkevésbé tanulmányozott az összes alfaj között. „Először vettük részletesen szemügyre megoszlását és élőhelyét, az adatok birtokában pedig megvizsgáltuk, hogyan változhat élőhelye a klímaváltozás során. Meglepetten észleltük, hogy a Kamerun középső területén, szavannás-fás vidéken élő nigériai-kameruni csimpánzokat veszélyezteti legjobban a klímaváltozás, és még a mi életünkben elveszíthetik otthonukat” - magyarázza.
A kutatócsapat feltérképezte a főemlősök pontos földrajzi pozícióját a beszámolók, az épített fészkek és eszközök tanúsága, valamint ürülék- és szőrminták genetikai analízise alapján, és az eddigi legrészletesebb vizsgálat során meghatározták a P. t. ellioti két különálló populációjának megoszlását. Az egyik csoport Nyugat-Kamerun hegyi esőerdeiben, míg a másik Közép-Kamerunban él, ahol három elkülönülő élőhely olvad össze és alkot erdős-fás-szavannás mozaikot. Ezek a törékeny ökoszisztéma-mozaikok a kutatók szerint világszerte fontosak a fajok diverzifikációjában.
A populációs adatokat az élőhelyek környezeti jellegzetességeivel (beleértve az éghajlatot, a dőlést, a vegetációt és a lombtakarót) kombinálva meghatározták, az élőhely hogyan befolyásolja a nigériai-kameruni csimpánz megoszlását. Eme adatok birtokában aztán előre jelezték, az érintett élőhelyek miként változhatnak a 2020--ra, 2050-re és 2080-ra előre jelzett klímaváltozási forgatókönyvek esetén. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete által publikált forgatókönyveket használták, és sokféle tényezőt vettek figyelembe, többek között a fosszilis és nem fosszilis tüzelőanyagokat, az emberi populáció növekedését és a környezetvédelmi erőfeszítéseket.
Míg a hegyvidéki esőerdei élőhelyen kevés változást mutattak ki, a második populációnak otthont nyújtó mozaiknál gyors hanyatlást jeleztek előre a 2020-as évre mindegyik forgatókönyv szerint, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint az élőhelyek 2080-ra teljesen el is tűnhetnek. Miután a 6000 csimpánz megközelítőleg fele él Közép-Kamerun eme érintett területén, az eredmények azt sugallják, hogy ez a csimpánzalfaj igen védtelen a klímaváltozással szemben.
A szerzők megjegyzik, hogy modelljeik nem vették figyelembe a populációk lehetséges adaptálódását a változó környezethez, vagy az új területekre költözést optimális feltételek esetén.
A csapat szintén a BMC Evolutionary Biologyban megjelent rokon tanulmányai még több részletet tárnak fel a Kamerunban és Nigériai keleti részén élő három különálló csimpánzpopulációról (P. t. ellioti és P. t. troglodytes), illetve arról, a természetes szelekció és a környezeti változások milyen szerepet játszanak az állatok genetikai sokféleségének formálásában.
Forrás
hirado.hu
