A kisebbségi média erősítése Európában: közép- és kelet-európai nézőpont

A rendezvény szervezője a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja volt.

A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár esélyegyenlőségről is beszélni lehessen a többség és a nemzeti kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították, hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos a Magyarországtól kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi nemzetállamok e téren nem végeznek el. 

A felvidéki helyzetről Molnár Judit, portálunk főszerkesztője számolt be. Csáky Pállal, az MKP EP-képviselőjével együtt hangsúlyozták, hogy összességében a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra lenne szükség. 

Molnár Judit elemzése részeként kiemelte a kisebbségi sajtó közösségmegtartó szerepének fontosságát, a sajtó munkatársai szakmai elhivatottságának szükségességét, a műsoridő növelésének és a sugárzási időpontok stabilizálásának kívánalmát, valamint a széleskörű társadalmi viták lefolytatásának megkerülhetetlen voltát.

Molnár Judit előadása végén összefoglalta a felvidéki magyar sajtó helyzetének javítása érdekében teendőket: „a magyar sajtónak égető szüksége van a jól képzett újságírókra, és egy átfogóbb, a mostaninál struktúrájában sokkal gazdagabb kínálatra, biztonságot jelentő anyagi háttérre, állami finanszírozási rendszerre, minőséget hozó egészséges versenyszellemre, ugyanis, ha ez a helyzet konzerválódik, akkor a sajtó válsága csak tovább mélyül, közösségi szempontból erőtlen lesz, és annak a felvidéki magyarság látná nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járó kárát, sajtó nélkül ugyanis közösséget építeni aligha lehet. Van tehát feladatunk!” - hangsúlyozta Molnár Judit.

Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató a vajdasági magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő meghívottjaiként Kulin Zoltán és K. Debreceni Mihály vázolták az ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. 

Szász Attila, a marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte. Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett és korszerű kommunikációs ágazat az országban. Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. 

Tőkés László EP-képviselő a tanácskozáson rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes, előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.

Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő kiemelte, minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. "Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle" - fogalmazott a néppárti képviselő.

Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. "A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként tartható számon" - húzta alá.

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. "A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért az egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban" - fogalmazott.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a tanácskozás záróbeszédében azt hangoztatta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. "Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen" - hangsúlyozta a politikus, rámutatva arra is, hogy ez egy kardinális európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás az önálló, szabad és korszerű média révén. 

Brüsszelben is bemutatták Csáky Pál Virágeső című darabját

Brüsszelben a tanácskozás után este a Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Csáky Pál Virágeső című egyfelvonásos színpadi játékát, a komáromi Teátrum színházi polgári társulás előadásában, Dráfi Mátyás és Koltai Helga főszereplésével. A nézőtér megtelt, az Európai Parlament több magyar képviselője, illetve a konferencián résztvevő újságírók mellett a brüsszeli magyar közösség és szép számban megjelent.

A színpadi játék rólunk, felvidéki magyarokról szól. Küzdelmeinket, mindennapi harcainkat mutatja be a hatvanas évektől kezdve egészen a rendszerváltásig, illetve a jelenkorig egy idősebb színészházaspár visszaemlékezésein keresztül. Egy olyan korszakra koncentrál, ahol a diktatúra az ember csontjáig hatol, és még a kultúra területén sem lehet szabad az ember. De nem csak a művészi önkifejezést kontrollálják – magyarnak lenni sem szabad. Istenhívőnek lenni pedig már végképp nem tanácsos… Vajon milyen helyzetbe kerülhet egy művész, aki nem képes elviselni a kommunista diktatúra ostobaságait, és aki egyúttal ki akar tartani magyarsága mellett? A helyzetet csak a legerősebbek élhetik túl. Hogy mi ad ehhez erőt? Ez derül ki a színműből.

A darab témája, a cselekményben lévő feszültségek, a hatalomnak kiszolgáltatott emberi sorsok, a magas színvonalú színészi teljesítmények, Jászai Mari-díjas színművészünk, Dráfi Mátyás rendkívül megható előadása magával ragadta a brüsszeli közönséget is.