A kisebbségi bizottság tagjainak megválasztása: a Kerekasztal levelet írt Lajèák miniszternek
„Három évvel ezelőtt az volt a helyzet, hogy az egyes kisebbségi szervezetek tehettek ajánlásokat, és végül azok a jelöltek jutottak be a kisebbségi bizottságba, akik a legtöbb ajánlást szerezték. Akkor a Kerekasztal jelöltjei szerezték meg a felvidéki magyarságnak jutó öt helyet. Ez a folyamat arra volt jó, hogy valamilyen módon legitimitást adjon a kisebbségi jelölteknek, illetve azt a látszatot keltse, hogy azok, akik ott vannak a bizottságban, a kisebbségek hiteles képviselői. Értelmezés kérdése, hogy ez mennyire volt igazságos rendszer. Persze, mindenképpen jobban megfelelt a törvény szellemének, mint a mostani állapot“ – nyilatkozta elöljáróban portálunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.
A kisebbségi bizottság tagjait ebben a hónapban kell újraválasztani, mert a mandátumuk lejár. Mária Jedlièková megbízott kisebbségi kormánybiztos felhívása szerint a kisebbségi szervezetek június 12-ig, csütörtökig jelölhetnek tagokat, akiket azonban új rendszer szerint akarnak megválasztani.
„Jelenleg azonban ha a kisebbségek képviselői jelöltetik magukat, akkor a szakmai életrajzuk mellett be kell nyújtaniuk egy esszét, amelyben az azzal kapcsolatos vízióikat részletezik, hogy miként kellene kinézni a kisebbségi bizottságnak és az abban folyó munkának, illetve abban mi mindent szeretnének csinálni. Különféle dolgokkal kapcsolatban kell írásos formában véleményt nyilvánítaniuk. Ez gyakorlatilag egy előválogató kör ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessenek, mint valós jelöltek. Csak az lehet majd jelölt, aki legalább 50 százalékot szerez. Az esszéket pedig majd a minisztériumok kiválasztott emberei szubjektív értékelési feltételek alapján bírálják el. Ilyen korábban még sosem történt, és nem is szabad abba a hitbe esni, hogy ez valamilyen minőségi verseny akarna lenni! - hangsúlyozta Tokár Géza.
A Kerekasztal szóvivője úgy véli, ez sokkal inkább egy szelektási módszer, amely során nem is az a fontos, hogy a jelöltek mit írnak, hanem az, hogy az esetleges kényelmetlen jelölteket a csöppet sem elfogulatlan minisztériumi hivatalnokok, akiknek talán még a kilétét sem lehet majd ismerni, őket lepontozhassák.
"Ha például valaki ismeri azt, hogy a kulturális és a belügyminisztériumnak milyen a hozzáállása a nyelvi jogok érvényesítéséhez, akkor azt is el tudja képzelni, hogy milyen jelölteket delegálnak majd ezek a testületek ebbe a bírálóbizottságba. Annak tagjai pedig majd csupa olyan jelöltet támogatnak, aki a kormányszervek, nem pedig az egyes kisebbségek érdekeit képviseli“ – magyarázta Tokár.
Mária Jedlièková megbízott kormánybiztos ezt az anyagot május 30-án küldte át a civil szervezeteknek, és Tokár Géza tudomása szerint az előzőleg semmiféle minőségi ellenőrzésen nem esett át. "Tehát ez egy magánakció a megbízott kormánybiztos részéről, s az efféle szabályok bevezetésére talán még felhatalmazása sincs. Rövidre szabták a határidőt is, ami június 12., azaz csütörtök. Egyes elméletek szerint a kormány megítélése szerint megbízhatónak számító kisebbségek és jelöltjeik már tőlünk korábban értesültek erről a változásról. Mi, magyarok azonban csak most szembesülünk ezekkel a feltételekkel, amelyek abszurdak és elfogadhatatlanok“.
A Kerekasztal levélben tiltakozik Miroslav Lajèák külügyminiszternél a változás ellen, amellyel teljes mértékben csorbul a kisebbségek döntési joga a folyamatban. Az új kritériumrendszer szerint vélhetően nem olyan szakemberek kerülnek majd be a bizottságba, akik valóban ismerik, és orvosolni szeretnék a kisebbségek problémáit, védelmezni kívánják a nyelvi és egyéb jogaikat. Az ilyen elszánt érdekvédők valószínűleg kipotyognak majd az előválogatóban.
„Hétfőn este elektronikus formában, kedden pedig fizikai formában juttattuk el a levelünket a külügyi tárcavezetőnek. Úgy vélem, hogy neki joga van leállítani ezt az eljárást. Semmiképpen sem akarunk belefolyni ebbe a folyamatba, hogy valamilyen módon legitimitást adjunk ennek a választási rendszernek. Tiltakozásként pedig senkit sem jelölünk a testületbe, mert annak nincs értelme. Attól tartok, hogy ha jelölnénk is valakit, és sok munkát fektetnénk a minőségi esszék elkészítésébe, a minisztériumot semmi sem akadályozná meg abban, hogy lepontozza a jelöltünket, hiszen ezt a lépését meg sem kell indokolnia. Ha jelölnénk valakit, akit aztán lepontoznának, akkor simán hivatkozhatnának arra, hogy megsértődtünk, mert a miénknél voltak jobb jelöltek is“ – fejtette ki portálunknak a szóvivő.
Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha ez a folyamat csütörtökön lezárul. Az is előfordulhat, hogy bár a Kerekasztal senkit sem jelöl, ám a hazai magyarok közül ilyen-olyan okból valaki mégis bedől a janicsárpolitikának...
„Elképzelni sem tudom, hogy a magyarság képviseletében ki menne bele ezekbe a feltételekbe, bár senkiért sem tenném tűzbe a kezem. Egyelőre hozzánk nem jutottak el olyan értesülések, hogy ebben a felvidéki magyarság részéről valaki részt akarna venni, ám meglehet, hogy akad majd pár engedelmes magyar. Az a gyanúm, ha Jedlièkováék látni fogják, hogy esetleg nem lesz magyar jelölt, valakit akár az utolsó pillanatban is majd biztosan mozgósítanak. Egyetlen „csalira“ haraphat rá valaki: ha azt gondolja, hogy majd a kisebbségi bizottság tagjaként a pénzosztásra valamilyen módon lesz befolyása. Csakhát az ezzel kapcsolatos feltételek bármikor megváltoztathatók, így az illető könnyen hoppon maradhat!“ – véli Tokár Géza, aki végül hangsúlyozta: „Mindenképpen meg kell fontolni azt, hogy milyen alternatív módon lehet majd kommunikálni a magyar közösség igényeit és azt, hogy mit tartunk problémának, vélhetően új érdekképviseleti szerveket kell létrehoznunk.“
