A Háló zuhanásán túl nem sokat változott a politikai színtér

Komolyabb mozgások Szlovákia soros európai uniós elnökségének befejeztével várhatóak, amikor is mérlegre kerül majd a koalíciós erők összekovácsolódottsága. Az sem zárható ki, hogy egy új jobboldali formáció tűnik majd fel a horizonton, amely felkavarhatja az ellenzékben uralkodó állóvizet.

Pavol Haulík szociológus szerint egyelőre meglehetősen problematikus lenne megsaccolni, hogy miként módosult a márciusi parlamenti választásokat követően a közvélekedés. Mint azt a továbbiakban elmondta, kérdés, hogy a voksolás eredménye a pártok által kínált program, az általuk felvonultatott személyiségek, s irányultságuk ismeretéből vagy egy konkrét állapotból fakad, amikor az emberek egyszerűen nem voltak képesek választani az eléjük tárt kínálatból. „Úgy érzékelem, hogy ez a folyamat még nem zárult le, csak most ér a végéhez. A politikai színtér ebben a pillanatban még nem épült fel teljes egészében. Úgy tűnik, hogy a koalíciós pártoknak nincsenek túlzott preferencianövekedési kilátásai, s ugyanez az ellenzéki pártokról is elmondható. Sőt, ott a helyzet még rosszabb” – értékelt Haulík, aki új politikai pártok, mozgalmak megalakulására számít. Szerinte azonban mindenképpen ki kell alakítani egyfajta sztenderdet. „Kísérletezésekből akadt itt már bőven, s azok semmi olyat nem vonnak maguk után, ami az ország fejlődése és előrelépése szempontjából alapvető lenne“ – fűzte hozzá.

Júniusban a Focus közvélemény-kutató ügynökség szerint a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatottsága a márciusi választásokon elért eredményekhez képest nem egész 2 százalékkal csökkent (26,4%). A pártnak pillanatnyilag nem használ az adócsalás gyanújába keveredett vállalkozó Ladislav Bašternák botrányszagú ügye, amely kapcsán Robert Kaliòák belügyminiszter és Robert Fico miniszterelnök került az ellenzék célkeresztjébe. A szociológus szerint ennek ellenére a Smer-SD helyzete nem azonos a Demokratikus Szlovákiáért Mozgaloméval (HZDS) vagy más hasonló olyan pártokéval, amelyek csökkenő preferenciáik okán végül kiszorultak a törvényhozásból. „A Smer-SD-nek arra van szüksége, hogy az új, fiatal arcokat juttassa előtérbe. Bár a Smer vezetésében helyet foglaló politikusok nem idősek, politikai értelemben véve már azok“ – mutatott rá Haulík.

A Focus szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatottsága a választásokhoz képest viszont csaknem 6 százalékkal növekedett. Michal Horský politológus szerint az ellenzéki „humbug” a nemzetiek malmára hajtja a vizet. „Nyilvánvalóan az ellenzéki szereplők is tudatában vannak ennek, így nem véletlenül igyekeznek Andrej Danko házelnököt és SNS elnököt összefüggésbe hozni a Bašternák-üggyel, illetve a Kaliòák miniszter leváltására összehívott rendkívüli üléssel“ – magyarázta a politikai elemző. A szociológus Haulík eközben úgy tekint az SNS-re és a Smerre, mint egy összefonódásra, amely kapcsán megfigyelhető, hogy négy év elteltével a nemzetiek korábbi szavazóinak egy jelentős része ma visszapártolni látszik a Smertől az SNS-hez.

Míg a Most-Híd többé-kevésbé tartani látszik 6 százalékos támogatottságát, bár némi csökkenés azért tapasztalható, a Háló (Sie) a választásokon elért – s már azt is kudarcként megélt – 5,6 százalékról sorsfordító 1,4 százalékos mélységbe zuhant. Horský szerint a párt értékeit tekintve instabilnak mutatkozott, ami belső ellentétekhez vezetett. „Olyan, mintha ez a párt és annak vezetése a saját hálójába gabalyodott volna, amelynek fogságából a soron következő választásokkor már aligha találnak ki“ – jegyezte meg a politológus. A Hálóra augusztusban rendkívüli közgyűlés vár. Radoslav Procházka pártelnök sorsa bizonytalan, s eddig nem árulta el, hogy egyáltalán újra el kíván-e indulni a posztért. A pártnak már 3 képviselő búcsút intett, míg további 5-en bizalmatlanságukat fejezték ki Procházkával szemben. Ez az elégedetlenkedő ötös fogat azonban állítja, hogy a továbbiakban is kész támogatni a kormányprogramot és a kabinetet.

Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) a Focus szerint 2 százalékot javított márciusi eredményén (júniusban 14,1 %-on állt). A liberálisoknál a pártelnök, Richard Sulík és a korábban posztjára pályázó Jozef Mihál csörtéje miatt forrongott a levegő. Sulík a vele szembenálló párttársak háta mögött gyorsan összehívott egy rendkívüli kongresszust, amelyet még júniusban tartottak meg. Mihál erre néhány napnyi hadviselést követően visszavonulót fújt.

Haulík szerint az SaS nem egy olyan szereplő a politikai színtéren, amelynél észlelhető lenne az előrelépés, csupán néhány ember akaratának van kitéve, s kabinláz fenyegeti. „Az SaS egyelőre a választások óta nem bizonyította, hogy olyan párt lenne, amely kormányozni képes, elegendő erővel rendelkező jobboldali koalíciót lenne képes maga köré építeni“ – vélte a szociológus.

Csak mérsékelt visszaesést könyvelhet el a Focus szerint az ugyancsak ellenzékben politizáló frakció, az Egyszerű emberek és Független Személyiségek–Új Többség (O¼aNO-NOVA), amelyre júniusban – a választásokon elért 11 százalékot követően – a megkérdezettek 9,9 százaléka adta volna le voksát. Az SaS mellett éppen az O¼aNO a kormánykoalíció leghangosabb bírálója, főként ami a Bašternák-ügyet illeti.  Haulík ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a választók nem csupán kritikát, hanem konstruktív programot várnak el a pártoktól, amellyel az ellenzék nem szolgált. Horský úgy véli, a két említett párt politikusainak tevékenysége egyelőre nem sok hasznot hoztak a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppártnak (¼SNS), amely a Focus szerint nagyjából ugyanolyan támogatottságnak örvend, mint a választásokkor. „Azonban kellő táptalajt nyújtanak neki, s csupán idő kérdése, hogy mikor kiállt majd a választópolgárok egy jelentős része a vasököl irányítása után“ – fogalmazott Horský.