A gyereket nevelők korkedvezményes nyugdíjazásáról tárgyal a parlament
A Smer-SD képviselői a szociális biztosításról szóló törvény módosításával a gyereknevelés jogi meghatározását akarják pontosítani, amire a korkedvezményes nyugdíjba vonulás meghatározásához van szükség. A törvénymódosítás megvitatásával kezdte mai ülésnapját a parlament.
Az alkotmánytörvény szerint a nyugdíjba vonulás felső korhatára 64 év. Az alkotmánytörvény azt is leszögezi, hogy a gyerekeket felnevelő szülő hamarabb mehet nyugdíjba. Ha három vagy több gyereket nevelt fel, 62 és fél évesen, ha két gyereket, akkor 63 évesen, ha egyet, akkor 63 és fél évesen.
A szociális biztosításról szóló törvény azt szabályozza, hogy pontosan hogyan kérvényezheti az anya vagy az apa a gyereknevelésért járó korkedvezményes nyugdíjaztatást.
A módosításával jogilag definiálják a gyereknevelés fogalmát, például azt, hogy a korkedvezményes nyugdíj nemcsak a saját, hanem az örökbe fogadott vagy nevelt gyerekek után is jár.
Soňa Gaborčáková az OĽaNO képviselője figyelmeztetett, hogy a törvénymódosításba a gyerek iskolalátogatási kötelezettségének teljesülését is bele kell foglalni. Felhívta a figyelmet arra a problémára is, hogy mi lesz, ha - például nevelt gyereknél - nem teljesült a törvényben megszabott kitétel, hogy a korkedvezmény akkor jár, ha legalább tíz éven át nevelte a szülő a kiskorú gyereket.
Rámutatott, hogy a törvénymódosítás előterjesztői nem számoltak azzal, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal csökken a beszámítható évek száma, amely után már lehet igényelni a minimálnyugdíjat.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lesznek emberek, akik egyforma nyugdíjat kapnak, pedig az egyikük rövidebb ideig fizette a járulékokat a Szociális Biztosítónak. Ez a különbség a minimálnyugdíjaknál is jelentkezni fog, a különbséget pedig az államnak kell finanszíroznia” - mutatott rá Gaborčáková.
