A gimnáziumokban két idegen nyelv kötelező marad
Az oktatásügyi tárca a közeli hetekben szeretné előterjeszteni az új állami alaptanterv javaslatát, a változások a jövő tanév elejétől lépnének érvénybe.
A valóságban azonban a gimnáziumok esetében nem történik jelentős változás a jelenlegi helyzethez képest. A gimnáziumi tanárok szerint eddig is több óra volt idegen nyelvekből. Heti két óra ugyanis nem elégséges a minőségi idegennyelv-oktatáshoz, ezért a választható órák közül nagyon sok iskolában hozzátettek még heti egy órát.
Kötelező marad a két idegen nyelv a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyamának diákjai számára is. Emiatt valószínűleg különbözni fognak hasonló korú diáktársaiktól. Ha ugyanis elfogadják az alapiskolákban tervezett változásokat, az alapiskolák felső tagozatán nem lesz kötelező a második idegen nyelv, a tanulók választható tantárgyként tanulhatnák azt. A második idegen nyelv tanítása tulajdonképpen az adott alapiskola kínálatától is függene.
„Feltételezzük, hogy nyolcéves gimnáziumba olyan diákok jelentkeznek, akik jobb képességekkel rendelkeznek, és mindkét idegen nyelv tanulásával megbirkóznak. Az ő esetükben automatikus a két idegen nyelv tanítása” – mondja Pavel Sadloò, az Állami Gimnáziumok Igazgatói Társulásának elnöke. Hozzátette, a nyolcéves gimnáziumokra vonatkozó alaptanterv különbözni fog az alapiskolákétól. „Eddig ugyanis úgy tűnt, hogy a nyolcéves gimnáziumok csak az alapiskolák átfestett homlokzatát jelentették” – tette hozzá Sadloò.
Sadloò szerint a tervezett javaslathoz különböző az egyes iskolák és pedagógusok hozzáállása. „Mindenkinek valami más felelne meg. Egyesek azt mondják, több legyen a tananyag, mások szerint az adott kötött óraszámban nem lehet mindent megtanítani. Néhányan azt javasolják, hogy magasabb legyen a heti óraszám, mások szerint így is sok az óra” – mondja Sadloò. A gimnáziumok most is emelhetik az állam által előírt heti óraszámot. Az ilyen bővítésre viszont nem kapnak pénzt az államtól.
A nézetek különbözőek azzal kapcsolatban is, hogy mit tanítsanak az egyes tantárgyakon belül. Sadloò szerint az új tervezetben kevésbé hangsúlyozzák a tartalmat, inkább a teljesítmény kerül előtérbe, vagyis a diákok tudják gyakorlatban alkalmazni a tanult dolgokat. Néhány tanár valószínűleg elégedetlen lesz, ha kihúznak néhány részt a tantervből.
Vladimír Crmoman, a Szlovákiai Pedagógusok Kamarája képviseletében úgy véli, a javasolt programban általában egyszerűsödik a tartalom, s meghatározzák azt a minimumot, amelyet a diákoknak az adott tantárgyon belül el kell sajátítaniuk. „Ezáltal nagyobb lesz az iskolák szabadsága a saját oktatási programjuk kidolgozása során, azt saját feltételeik szerint dolgozhatják ki” – tájékoztatott Crmoman. Figyelmeztetett azonban arra, hogy továbbra is hiányoznak a minőségi tankönyvek, módszertanok és didaktikák, hogyan kell az új módszer szerint tanítani, vagy a gyakorlati bemutatók, hogyan kell az órákat tartani.
„Általánosságban hiányzik a legjobb gyakorlat közzététele, megosztása, hiányoznak az iskolázások, nincs elégségesen elmagyarázva, hogy az állami alaptanterv az ismeretek és készségek minimuma, több pedagógus ugyanis maximumként értékeli azt” – tette hozzá Crmoman.
