A felvidéki magyarság jövőképéről tartottak konferenciát Révkomáromban
A konferenciára a németországi Hunnia Baráti Kör szervezésében került sor idén 6-ik alkalommal. A korábbi rendezvények helyszíne a budapesti Polgárok Háza volt, most először valósult meg más helyszínen. Feszty Zsolt, a konferencia társszervezőjének elmondása szerint a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről 2007-ben elfogadott szlovák parlamenti határozat hívta életre ezt a konferenciát, amelyet azóta minden évben megrendeznek.
A konferencia előtt a helyi református templomban istentiszteletet tartó Fazekas László református püspök a Beneš-dekrétumoknak a református egyházra gyakorolt hatásáról beszélt. Elmondta: a dekrétumok a háború utáni megtorlás részei voltak, amelyek az egész nemzetet sújtották, ugyanakkor negatív hatásai nem kerülték el az akkori Csehszlovákiában működő református egyházat sem.
A püspök emlékeztetett az 1945 utáni időszakban az egyházat is érintő szlovakizáció módszereire, hatásaira és a vagyonelkobzásokra is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a teljes jóvátétel máig nem történt meg, hiszen Szlovákiában a református egyház a tőlük elkobzott vagyon közel egyharmad részét még nem kapta vissza.
A Duna Menti Múzeum épületében lezajlott nyilvános konferencia első előadója, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a szlovák állampolgársági törvény negatív hatásairól beszélt. Véleménye szerint a szlovák politikusoknak az állampolgársági törvényt vitató, az Európai Parlament petíciós bizottságához beterjesztett beadvány elleni lépései a szlovák politika félelmét tükrözik.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a felvidéki jogfosztottak ügyében elért eddigi eredményeikről számolt be, hangsúlyozva: “félútról nem fordulnak vissza”, folytatják a szlovák állampolgárság visszaszerzése érdekében folytatott küzdelmüket.
“A legfontosabb az, hogy a nemzetközi közvélemény is felfigyelt a felvidéki jogfosztottak ügyére, s a petíciós bizottság megkezdte a vizsgálatot. Ugyan zárt ülésen, mert azt a szlovák fél el tudta intézni, mégis a sajtótájékoztatón résztvevők megismerhették, hogy miként üldözik azokat, akik az Alkotmányban bízva a szlovák állampolgárság mellett felvették a magyar állampolgárságot is, ezért elvették tőlük a szlovák állampolgárságukat. Tamás Ilonka néni ügyével az Egyesült Államokban is foglalkoztak, ami a szlovák hatóságok számára azt üzeni: ezt most nem lehet fű alatt elintézni! Itt most már a nemzetközi közvélemény előtt kellene számot adni, ha a kassai alkotmánybíróság azt mondaná: a Fico-féle ellentörvény alkotmányos. Ezt nem tudom elképzelni, bár a Felvidéken élő és az itteni körülményeket jobban ismerő barátaim nem bíztattak túl sok jóval a kassai alkotmánybíróság várható döntését illetően” – nyilatkozta portálunknak Lomnici.
Az EMT elnöke szerint a szlovák politikusok "elkeseredett küzdelmet folytatnak" azért, hogy az Európai Parlament (EP) megszüntesse a felvidéki jogfosztottak érdekében benyújtott petíció érdemi vizsgálatát, valamint befolyásolni akarják a kassai alkotmánybíróság döntését. Ezzel kapcsolatban közölte: a koordinátori bizottság, amelynek ülésén Jaroslav Paška EP-képviselő a vizsgálat leállítását kezdeményezte, nem hozhat döntést a vizsgálat leállításáról. Hozzátette, írásban kéri majd az ügy kivizsgálását a bizottság elnökétől, mivel a koordinátori bizottság ülésén magyar képviselő nem vett részt, így senki sem tiltakozhatott Paška indítványa ellen. Megjegyezte: a koordinátori bizottságnak ugyan nincs magyar tagja, ám Jaroslav Paška sem tag.
A konferencia további részében Hahn-Seidl Alida részletesen beszámolt az EP Petíciós Szakbizottságának üléséről, amelyen a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyében benyújtott petíciókat tárgyalták.
Dudás Katalin tanítónő, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagja a többi között rámutatott a hamis információkat tartalmazó, hazai tankönyvekből tanító pedagógusok és szülők felelősségére. Duray Miklós jó példaként állította a mai felvidéki fiatalság elé az 1968-ban megalakított, majd 1969 novemberében betiltott Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) tevékenységét, amely szellemiségét átmentették a ´89-es rendszerváltás után megalakult Független Magyar Kezdeményezésbe. Úgy véli, hasonló eszmeiséget képvisel a Via Nova Ifjúsági Csoport is.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyar fiatalok jövőképét elemző beszédében azt kiemelte, hogy a mai fiatal értelmiségre más, nem egy esetben nagyobb kihívások várnak, mint a korábbi generáció fiataljaira. Ezzel összefüggésben rámutatott a régió felzárkóztatásának hiánya miatt fenyegető elvándorlás problémájára. Az MKP politikusa a problémára adható válaszok sorában azt hangoztatta, hogy bővíteni kell a felvidéki magyarság intézményrendszerét és biztosítani kell ennek anyagi hátterét.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke a közösségben a közügyek iránt tapasztalható közöny veszélyeiről beszélt. Hangsúlyozta: bár a felvidéki magyar fiatalok körében van egy, a közügyek és a közélet iránt elkötelezett, fogékony réteg, ám azt bővíteni kell.
“Nehéz a mai hagyományos értékekkel szemben egyre közönyösebb világban felébreszteni a fiatalok nemzeti elkötelezettségének és szülőföldhöz ragaszkodásának lángját. Rengeteg más hatás és benyomás éri őket, számos dolog tereli el a figyelmet a valós értékekről, ráadásul egy nyugat-európai munkavállalással szemben sokkal bizonytalanabb megélhetési feltételek kínálkoznak számukra a Felvidék egyes régióiban. Nehéz ez ellen a folyamat ellen küzdeni, de kötelességünknek érezzük, hogy a hagyományok ápolását és a szülőföld szeretetét vonzóvá, életszerűvé és fiatalossá tegyük számukra, hogy ne csak magasztos, nehezen emészthető eszmék formájában találkozzanak velük, hanem minél közelebb hozzuk számukra értékeinket. Ezt a célt szolgálják az olyan rendezvények, mint az egy-egy régió hagyományaira épülő ifjúsági bálok, a különböző magyar bulik és koncertek, valamint a felvidéki magyar fiatalokat Ung-vidéktől egészen Mátyusföldig megmozgató Felvidéki Labdarúgó Bajnokság” – mondta a Via Nova ICS elnöke.
frissítve
