A felvidéki magyarság jogérvényesítéséről tanácskoztak Léván
A találkozó céljául a szervezők a felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében fellépő szervezetek, civil mozgalmak és magánszemélyek küzdelmeinek kölcsönös megismerését, ezzel összefüggésben egy közös platform kialakítását, valamint a lehetséges jövőkép megfogalmazását tűzték ki. A fórumnak - amelyet a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló, szlovák állampolgárságuktól megfosztott lévai magyarok szerveztek - a Ceglédi Péter református gimnázium adott otthont.
Kassai Gyula református lelkész, a magyar állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike, a fórum szervezője beszédében arra mutatott rá, hogy június negyedike ma már nem a szétszakítottságról, hanem az összetartozásról szól és ennek tükrében együtt kell bemutatni a felvidéki magyarság megmaradását - köztük a kettős állampolgárság lehetővé tételét és a kétnyelvűség megteremtését - célzó kezdeményezéseket, amelyek mellett közösen kell fellépni.
Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról értekezett, hogy a felvidéki magyarság fordulóponthoz érkezett a népszámlálás által kimutatott létszámcsökkenése következtében. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy van egy nagyon erős mag, amely békés úton kész megküzdeni a magyarság megmaradásáért - hangoztatta. "Ez az erős mag igazolta, hogy nem mond le identitásáról, anyanyelve használatáról, a kettős állampolgárság intézményéről, jogos követeléseiről, és ez azt jelenti, hogy van mire építeni a jövőben is" - hangsúlyozta Berényi, hozzátéve: vannak olyanok, akiket nem lehet bekapcsolni ebbe a küzdelembe, de vannak olyanok is, akik úgymond még kivárnak. Ahhoz, hogy az ügy mögé álljanak, jó példákra van szükség az MKP elnöke szerint.
Szó volt a konferencián arról a beadványról is, amelyet Gubík László és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke nyújtott be az Európai Parlament petíciós bizottságához. A jogfosztottak sikerként könyvelték el, hogy a testület napirenden tartja az ügyet. Lomnici Zoltán azt mondta, addig sem hagyják feledésbe merülni a felvidéki magyarsággal szembeni igazságtalanságokat. "Az a terv, hogy Gubík Lászlóval, Luxemburgban az Európai Unió Bíróságán is egy keresetet nyújtunk be, tehát nem hagyjuk azt, hogy ebben az ügyben ne történjen előrelépés" - nyilatkozta portálunknak rámutatva: mielőtt petíciós beadványukkal az Európai Parlamenthez fordultak volna, több alkalommal kérték a szlovák köztársasági elnököt és a kormányfőt a hatósági zaklatások beszüntetésére, ám eredmény nélkül.
A konferencián Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselője álszentnek nevezte a szlovák kormányt, amiért azt a magyar állampolgársági törvényt bírálja, amely szinte teljesen megegyezik a korábbi szlovák állampolgársági törvénnyel. Ez a törvény 1997 és 2005 között volt érvényben Szlovákiában, és annak alapján 10 ezer külföldön élő szlovák vette fel a szlovák állampolgárságot.
A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amely szerint erősíteni kell a nemzeti öntudatot, támogatni kell a jogaival élő, szülőföldjéért érző és vállaló embert, és el kell utasítani a kollektív bűnösség elvét, amely része a ma is érvényes Beneš-dekrétumoknak.
