A felvidéki magyarság helyzetéről vitázott Bugár és Berényi

A közel két órán át tartó magyar-magyar pártelnöki vita központi témái a magyar érdekérvényesítés, az autonómia, a kettős állampolgárság, a vasúti kétnyelvűség, a leszakadó déli régió problémái és a megyei választások voltak. Berényi József és Bugár Béla a tavalyi parlamenti választások óta először ült le nyilvános vitára.

A vita során Berényi József a magyar érdekképviselet egységes fellépésének, illetve az autonómia felvállalásának fontosságát hangsúlyozta, és rámutatott, hogy pártja magyar identitását fenntartva kívánja keresni az együttműködés lehetőségeit. Bugár Béla úgy vélte: a magyarság érdekeinek érvényesítéséhez alternatív utakon is el lehet jutni. Úgy véli, az autonómia megteremtésének előfeltétele, hogy a szlovák közvélemény is megismerkedjen vele.

A megyei választásokkal kapcsolatban Bugár elmondta: „Nagyon kevés helyen tudunk majd együttműködni, és ez az elkövetkező európai parlamenti választásokra is rányomja majd a bélyegét, a szakadék mélyülni fog”.

Az MKP elnöke szerint elsősorban azokon a helyeken kell keresni az együttműködést, ahol nem él tömbben a magyarság, mert a jelöltek itt könnyen „kiüthetik egymást”. Bizonyos járásokban sikerült megtalálni a közös hangot, de vannak régiók, ahol ez egyszerűen nem működik – mutatott rá hozzáfűzve: „Más válaszokat akar Szenc és környéke, és mást Révkomárom és környéke, ahol az önrendelkezést várják tőlünk. Ez a kettő most egymásnak feszül”.

A felvidéki magyarok érdekérvényesítésével összefüggésben Berényi József kemelte: mivel az elmúlt 20 év során 110 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, ehhez kell igazítani az MKP politikáját. Ennek egyik fontos pontja, hogy vissza kell hozni a köztudatba az autonómia témáját. "Nem számíthatnak szélsőséges javaslatnak az autonómiát célzó indítványok" - fogalmazott, hozzátéve: az autonómia megvalósítása melletti kiállás ma már trendnek számít Közép-Európában.

A Most-Híd elnöke az érdekérvényesítés témájában annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarság érdekeit szolgáló eredményekhez csak a szlovákokkal való egyezkedés által lehet eljutni. "Fontos, hogy mi helyzetet teremtsünk, a civil társadalom pedig nyomást gyakoroljon" - hangoztatta Bugár Béla. A Most-Híd által a pozsonyi parlament elé terjesztett - a kisebbségi nyelvhasználati törvényt és a vasúti törvényt módosító - javaslatra utalva hozzátette: jelenleg is ez folyik, és ha ezt a módosítást sikerül második olvasatba juttatni, akkor két olyan dolgot is sikerülhet keresztülvinni, ami javít a helyzeten.

Abban a két pártelnök egyetértetett, hogy a magyarság megmaradásnak alapja az anyanyelvi oktatás. Berényi szerint a kisebbségi iskolákat a magyarországi rendszerhez hasonlóan a kisebbségi önkormányzatok felügyelet alá kellene helyezni. „Szükség van a kulturális és oktatási autonómiára” – szögezte le.

A Most-Híd elnöke rámutatott: a magyar iskolák azért kerülnek veszélybe, mert egyre kevesebb a magyar, a magyar gyerek, s ezáltal kevesebben járnak magyar intézményekbe. Elsősorban a szülőket kell meggyőzni arról, hogy a későbbikben nem kerülnek hátrányos helyzetbe a magyar iskolát látogató gyerekek. Ezt követően lehet gazdaságilag megerősíteni a régiókat, hogy az iskolák ne függjenek attól, hogy „ki ad alamizsnát” – fejtette ki Bugár.

A vita létrejöttét mindkét pártelnök pozitívan értékelte, és bár konkrét megegyezés nem született, annak folytatásától egyikük sem zárkózott el.

frissítve