A fellebbviteli bíróság hirdet majd ítéletet Babiš miniszter ügyében
POZSONY. A jövő hét elején hirdet végérvényes ítéletet Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter és a Nemzeti Emlékezet Hivatala vitájában a Pozsonyi Kerületi Bíróság. Az ÚPN azt állítja, hogy Babiš együttműködött a szlovák titkosszolgálattal.
"Az ítélet nyilvános kihirdetését június 30-ra tűzték ki" – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek az illetékes bíróság szóvivője, Pavol Adamèiak. A bíróság közel egy éven át tanulmányozta az üggyel kapcsolatos, terjedelmes aktákat azután, hogy tavaly június 26-án a szlovák származású vállalkozó-miniszter oldalán foglalt állást a Pozsonyi I. Járásbíróság.
Babiš sikerrel járt az alacsonyabb szintű bíróságon, ám a Nemzeti Emlékezet Hivatala (ÚPN) kerületi szinten fellebbezett a járásbírósági ítélet ellen. Az ügy tavaly szeptember végén került a Pozsonyi Kerületi Bírósághoz.
A járásbírósági határozat szerint az ÚPN-nek saját honlapján kellett közzétennie azt az információt, hogy Andrej Babišt ügynökként jogosulatlanul tartották nyilván a szlovák titkosszolgálat (ŠtB) jegyzékében. A határozat azonban nem volt jogerős.
Míg Babiš ügyvédje az ítélethirdetés után azt hangoztatta, hogy győzött az igazság, addig Ondrej Krajòák, az ÚPN igazgatótanácsának elnöke „az igazságügy szomorú napjának“ nevezte az ítélethirdetés napját. Úgy véli, "megengedhetetlen, hogy a hajdani štb-sek átírják a történelmet".
Babiš jogi képviselője végig azt hangoztatta, hogy a védence sosem volt az ŠtB ügynöke, s azzal sosem működött együtt. Az ÚPN képviselője záróbeszédében leszögezte: különbséget kell tenni a nyilvántartás vezetése és az információ közlése között. Hozzáfűzte, az ÚPN nem az ŠtB jogutódja és nem perelhető be, a hivatal a vonatkozó törvény alapján hozta nyilvánosságra a "leleplező" dokumentumokat. A kommunista állambiztonság aktáinak a hitelességét eddig még senki sem vonta kétségbe. Ha ugyanis azok nem lennének hitelesek, akkor nem képeznék belbiztonsági vizsgálatok tárgyát, mondta a hivatal jogi képviselője.
2014 áprilisában a fő tárgyaláson két tanú, az ŠtB két volt tisztje tett vallomást. Mindketten azt állították, hogy Babišsal személyesen sosem találkoztak. František Hakaè, volt ZNB- és ŠtB-tiszt pedig azt mondta, hogy már nem emlékszik vissza a több mint 30 évvel ezelőtti eseményekre. A másik tanú, Július Šuman 12 évig műveleti tisztként dolgozott a titkosszolgálat XII. részlegén. Kijelentette: Babiš nem tudta, hogy róla aktát nyitottak, vele nem léptek kapcsolatba és nem írta alá a szükséges beleegyezést. Tavaly januárban egy újabb tanú: Andrej Kuľha egykori ŠtB-s kapitány is vallomást tett. Õ volt az, aki Babiš nevét Burešre változtatta a kérdéses aktában, amelyet 1988-ban archivált. Szerinte 98 százalékos valószínűséggel állítható, hogy Babiš nem volt ŠtB-ügynök. Babiš miniszter a januári tárgyaláson határozottan tagadta, hogy valaha is jelentett volna. Úgy véli, esetében politikai vizsgálat folyt.
Babiš sikerrel járt az alacsonyabb szintű bíróságon, ám a Nemzeti Emlékezet Hivatala (ÚPN) kerületi szinten fellebbezett a járásbírósági ítélet ellen. Az ügy tavaly szeptember végén került a Pozsonyi Kerületi Bírósághoz.
A járásbírósági határozat szerint az ÚPN-nek saját honlapján kellett közzétennie azt az információt, hogy Andrej Babišt ügynökként jogosulatlanul tartották nyilván a szlovák titkosszolgálat (ŠtB) jegyzékében. A határozat azonban nem volt jogerős.
Míg Babiš ügyvédje az ítélethirdetés után azt hangoztatta, hogy győzött az igazság, addig Ondrej Krajòák, az ÚPN igazgatótanácsának elnöke „az igazságügy szomorú napjának“ nevezte az ítélethirdetés napját. Úgy véli, "megengedhetetlen, hogy a hajdani štb-sek átírják a történelmet".
Babiš jogi képviselője végig azt hangoztatta, hogy a védence sosem volt az ŠtB ügynöke, s azzal sosem működött együtt. Az ÚPN képviselője záróbeszédében leszögezte: különbséget kell tenni a nyilvántartás vezetése és az információ közlése között. Hozzáfűzte, az ÚPN nem az ŠtB jogutódja és nem perelhető be, a hivatal a vonatkozó törvény alapján hozta nyilvánosságra a "leleplező" dokumentumokat. A kommunista állambiztonság aktáinak a hitelességét eddig még senki sem vonta kétségbe. Ha ugyanis azok nem lennének hitelesek, akkor nem képeznék belbiztonsági vizsgálatok tárgyát, mondta a hivatal jogi képviselője.
2014 áprilisában a fő tárgyaláson két tanú, az ŠtB két volt tisztje tett vallomást. Mindketten azt állították, hogy Babišsal személyesen sosem találkoztak. František Hakaè, volt ZNB- és ŠtB-tiszt pedig azt mondta, hogy már nem emlékszik vissza a több mint 30 évvel ezelőtti eseményekre. A másik tanú, Július Šuman 12 évig műveleti tisztként dolgozott a titkosszolgálat XII. részlegén. Kijelentette: Babiš nem tudta, hogy róla aktát nyitottak, vele nem léptek kapcsolatba és nem írta alá a szükséges beleegyezést. Tavaly januárban egy újabb tanú: Andrej Kuľha egykori ŠtB-s kapitány is vallomást tett. Õ volt az, aki Babiš nevét Burešre változtatta a kérdéses aktában, amelyet 1988-ban archivált. Szerinte 98 százalékos valószínűséggel állítható, hogy Babiš nem volt ŠtB-ügynök. Babiš miniszter a januári tárgyaláson határozottan tagadta, hogy valaha is jelentett volna. Úgy véli, esetében politikai vizsgálat folyt.
Forrás
TASR
