A csallóközi nagyközség

Szabados Kati 2019. november 02., 14:52

Apácaszakállas és Ekecs 1976-ban egyesült. Azóta a Nagymegyer közelében található két település egy községként fejlődik, a környező tanyavilág népességét is beleszámítva, 3800 körüli lélekszámmal. Három templom, két óvoda, teljes szervezettségű iskola, két kultúrház, sikeres mezőgazdaság és újabban a kialakulófélben levő faluturizmus is hozzájárul a további erősödéshez.

Már az avarkorban is lakott területen felépült települések első írásos emlékei a 13. század elejéről kerültek elő. Apácaszakállast 1221-ből, míg Ekecset egy 1268-ból származó okirat említi először. Mindkét település neve valószínűleg személynévből alakult ki. Figyelemre méltó IV. Béla király adományozó oklevele, amelyben 1262-ben leányának, Margitnak kérelmére a nyúlszigeti apácakolostornak adományozza Zalonta Zakalust.

Apácaszakállas a későbbiekben a pannonhalmi apátság, majd a pozsonyi klarissza apácák, végül az Esterházyak birtokába kerül. Ekecs a 13. században már a komáromi vár tartozéka, lakosai kiváltságokat élveztek. Jobbágymunkával nem tartoztak, viszont a komáromi vár urainak és az egyháznak kötelesek voltak az itt kifogott halak egy részét beszolgáltatni, mesélte el lapunknak a falu történetét Polák László polgármester, aki 2003-tól vezeti a települést, s akitől sok érdekességet tudtunk meg a falu múltjáról és jelenéről.

A falu címerében található hal is az egykor virágzó halászatra utal.

Főleg vizafogással foglalkoztak Ekecsen, akárcsak a szomszédos Aszódon. Akkor itt folyt a víz, nem kellett 10 kilométert menni a Dunáig. Az utolsó vizát a múlt század elején látták. A falu közepén volt egy halfüstölő. Jégvermekben tartották frissen a halat. A jégvermeket a kocsmárosok is használták, azt tartották rendes kocsmárosnak, akinek az ekecsi búcsúkor, október 20-án volt még jege.

A címerben a halat két virág fogja közre, ezek a kiterjedt, gazdag legelőket jelképezik. Az állattenyésztés itt mindig jelentős szerepet játszott, és Ekecs későbbi tulajdonosai, a Zichy család leszármazottai lótenyésztéssel is foglalkoztak. A hajdúházra, ahol a lovászok éltek, még emlékeznek a falu legidősebb lakosai. 1790-ben Zichy István templomot is építtetett a faluban. A barokk-klasszicista stílusban emelt római katolikus templom védőszentje Szent Vendel.

Ekecs híres vásárhely volt hajdanán, búcsúkor rengeteg állat cserélt itt gazdát.

Padányból, Alistálból, a környező rétekről, aklokból hajtották be az állatokat. A vásár kétnapos volt, ezt a szokást máig tartja a falu, búcsúhétfőn az iskola is zárva marad. A környező falvak mind az ekecsi plébániához tartoztak. Amíg nem volt templom, Szent Vendel kápolnája mellett tartották a szabadtéri miséket.

Apácaszakállast már a 17. században főként reformátusok lakták.

Templomuk az 1700-as évek végén épült, de addigra már az ekecsi református hitközségnek is volt temploma. Ma körülbelül 500-500 reformátust számlálnak a két faluban, katolikusokból mintegy 2000 hívőt tartanak nyilván. A falu lélekszáma 3800 körül van, ebbe beletartozik a környező tanyavilág, Aszód, Nagyszegpuszta, Gólyás, Viharos, Túzok, Kisbélle és Nagybélle összesen 300 főnyi népessége is, sorolja Polák László, aki 2003-tól vezeti a csaknem színmagyar községet. A szlovákok száma nem haladja meg a 6%-ot, bár már a Zichyek is telepítettek szlávokat a községbe, és az első világháború után is érkeztek szlovák telepesek.

Trianonig két felekezeti iskola működött, majd a szlovák népiskolába kényszerültek a gyerekek. 1948-ban újult meg a magyar oktatás, és 1960-ban nyílt meg a 18 tantermes alapiskola Ekecs és Apácaszakállas határán. Ma az Arany János Alapiskolának 250 tanulója van, a két magyar óvodába összesen 120 kisgyermek jár. Apácaszakállason működik egy bentlakásos speciális alapiskola és szaktanintézet, valamint a megyei irányítású szociális otthon, ahol gyerekeket és felnőtteket is fogadnak.

Ekecs és Apácaszakállas az egyesülés óta teljesen összeépült, hivatalosan Ekecs a község neve, de az ott élők még határozottan megkülönböztetik a két településrészt. Közös a községi hivatal, a posta, az egészségügyi központ, de  óvodából, kultúrházból is van kettő, külön kultúrfelelőssel és műszaki ügyintézővel, akik szorosan együttműködnek a civil szervezettel, legfőképpen a Csemadokkal.

Még mindig a Csemadok mozgatja meg a legtöbb embert, jegyzi meg a polgármester, de hozzáteszi, hogy nagyon sok további csoport, társulás járul hozzá a falu gazdag kulturális, sport- és közösségi életéhez, köztük sok fiatal is. A falura amúgy sem jellemző az elöregedés, csak 800-850 lakos tartozik a nyugdíjas korosztályhoz. A fiatalok szívesen maradnak szülőfalujukban, nagyon sok új ház épül a családi telkeken. Adottak a munkalehetőségek is.

Helyi szinten a legnagyobb munkaadó a község, de a szövetkezet is több embert alkalmaz, emellett sok kisebb vállalkozó, kisiparos is talál itt megélhetést.

A község szerencsés földrajzi fekvésének köszönhetően a helybeliek Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Győrben, Pozsonyban vagy Galántán is el tudnak helyezkedni.

A falu vezetése mindent megtesz, hogy minél élhetőbbé és szebbé tegye a községet. Önerőből és pályázati pénzekből is folyamatosan fejlődik Ekecs.

A közelmúltban megújult mindkét óvoda, és nagyobb beruházás volt a műszaki udvar gépparkjának a bővítése is. Emellett sok kisebb fejlesztés és további két nagy projekt áll megvalósulás előtt, ezek a csatornahálózat kiépítése, valamint az Ekecset Nyárasddal összekötő kerék-párút. Ha ez elkészül, akkor a község körül már megépült két turistaúttal együtt nemcsak a falubeliek, de az ide látogatók számára is még vonzóbbá teszi a csallóközi nagyközséget.  

0 HOZZÁSZÓLÁS