A családtámogatás nő, a népesség fogy Európában
Tavaly a gyed extrát 47 ezer 363-an vették igénybe, a munka melletti gyedet és gyest 29 ezer 117-en – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. A Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője elmondta, 2014 első negyedévében 7828-an, míg 2015 ugyanezen időszakában 17 ezer 266-an tudták igénybe venni a munka melletti ellátást – hangzott el az M1 televízió Unió 28 című műsorában.
A testvérgyedet – az egyszerre több gyermek után járó többes ellátást – 2014-ben 17 ezer 852-en kapták. A múlt év első negyedévében 3061-en, míg 2015 első negyedévében 15 ezer 799-en részesültek a támogatásban. Az előző évben minden ötödik gyermek olyan családba született, amelyben a testvére még nem volt hároméves – mondta Novák Katalin.
Közölte, a diplomásgyedet 2014 első negyedévében 56-an, míg 2015 ugyanezen időszakában 451-en vették igénybe. Tavaly a támogatást mintegy 400-an kapták.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a munka melletti gyedre vonatkozó, a jövő év január elsején életbe lépő változás révén már a gyermek féléves korától vissza lehet térni a munkaerőpiacra. Novák Katalin kiemelte, a családtámogatások terén elért változások azt mutatják, hogy a kormányzat a családok mellett áll. A magyar kormányzat számára a legfontosabb a család – mondta.
Európában ahány ház, annyi szokás
Az Európai Unióban alapvetően négyféle módon támogatják a kormányzatok a családokat. Kaphatnak közvetlen pénzbeli juttatást – mint például a családi pótlék. Megillethetik őket adózási kedvezmények – ami azt jelenti, hogy minél nagyobb egy család, annál kevesebb adót fizet. Lakhatási támogatást is kaphatnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam segíti a családosok lakásvásárlását. Ezeken kívül támogatás lehet a munkaerőpiac családbarát szabályozása is.
Európában nagyok a különbségek az egyes országok, országcsoportok, az északi és déli tagállamok között, "ahány ház, annyi szokás". Az északi országokban az a jellemző, hogy bizonyos korig – például amíg a gyerek egyéves nem lesz – támogatják, hogy az anya vagy az apa otthon maradjon a kicsivel. Van olyan ország, ahol csak az apa által igénybe vehető bónusz is van. Ez a skandináv országokban elterjedt. Célja, hogy oldja a berögződéseket, a hagyományos családi szereposztást, és az apa több időt tölthessen a gyerekével, jobban részt vehessen az életében.
Egyes országokban a gyerek adott életkoráig, általában egy évig, közel 100 százalékos jövedelempótlék jár, utána viszont a szülők nagy része visszatér a munkaerőpiacra. Fontos, hogy ezekben az államokban nagyon kiterjedt gyermekfelügyeleti, bölcsődei hálózat működik.
