A civil szféra nem támogatja az emberjogi stratégiát

A felvidéki magyar szervezetek már korábban tiltakoztak az ajánlásokat, probléma-megoldásra vonatkozó javaslatokat és más konkrétumokat nélkülöző, formális dokumentum elfogadása ellen.

A tanács polgári kamarája 50 civil szervezettel együtt a kabinetet arra szólította fel, hogy olyan emberjogi stratégiát fogadjon el, amely majd előrelépést jelent, nem csak egy újabb formális dokumentumnak minősül. Szerintük a végső 30 oldalas dokumentum nem felel meg az eredeti célnak és annak a fő szándéknak, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos helyzet javulását szolgáló konkrét intézkedéseket tartalmazza.

Iveta Radièová kormánya 2011-ben kezdeményezte ennek az országos stratégiának a kidolgozását. Az arra vonatkozó kötelezettséget aztán a jelenlegi kormány is magáénak vallotta. A dokumentum gesztora Miroslav Lajèák külügyminiszter, aki egyúttal a kormány emberi jogi tanácsának az elnöke is. A civil szféra elégedettlensége hétfőn érte el a csúcspontját, amikor elhangzottak az anyaggal kapcsolatos észrevételek, javaslatok. Azokból összesen 332 volt, amelyek közül 163 alapvető észrevételnek számít. Abból a 22 alapvető indítványból, amelyekkel a civil szféra képviselői rukkoltak elő, szerintük egyet sem fogadtak el. Õk úgy vélik, hogy a tanácskozás nem az előzőleg megszokott módon zajlott.

„Átverteknek érezzük magunkat. Nem emlékszem ilyen gyors, tisztességtelen, ellentmodásos eljárásra“ – reagált a történtekre a tanács egyik tagja, a Milan Šimeèka Alapítványt képviselő Laco Oravec. „Megegyeztünk, hogy majd 5 napig tart, s azután a 163 alapvető észrevételt 4 óra alatt átvettük“ – árulta el a tanács további tagja, a Választás Lehetősége Egyesületet képviselő Adriana Mesochoritisová.

A Másféleség (Inakos) kezdeményezést képviselő Martin Mackoz kifejtette, hogy a végső anyagot a Lajèák vezette tárca a tárcaközi egyeztetés kezdete előtt 24 órával tette közzé. „ A szöveg egyáltalán nem egyezik az eredeti célokkal és szándékokkal“ – véli Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinski Bizottság képviselője.

A civil szféra képviselői Lajèáknak azt hánytorgatják fel, hogy bár régóta hangsúlyozzák: a stratégiának a részvételi folyamat során kell létrejönnie, végül a dokumentum végső formájába mégsem dolgozták bele azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőik az egyes minisztériumokkal együtt két évig készítettek. Azokat a tanács tagjai szerint csupán informatív jellegű mellékletekké fokozták le.

„Az, amit a minisztérium a kormánynak elő akar terjeszteni, teljesen más, mint amit a szakemberek két éven át kidolgoztak“ – magyarázta Oravec. Hozzáfűzte: a minisztérium a 400 oldalnyi szöveget szemétkosárba hajította, és új dokumentumot formált, amiről nem folyhatott vita.

A tanács civil kamarájának tagjai Lajèákot arra szólították fel, hogy a stratégiát ne terjesze elő a tanácsba és a kormányba, hanem inkább hosszabbítsa meg a tárcaközi egyeztetés idejét, hogy összehangolhassák az alapvető fontosságú észrevételeiket. Legfontosabbnak azt tartják, hogy a stratégia munkacsoportok által kidolgozott, informatív jellegű mellékleteit alapvető fontosságú keretként definiálják az emberi jogokkal kapcsolatos nyilvános politizálás során.

A külügyi tárca a stratégiával kapcsolatos észrevételek megfogalmazóit egyidejűleg hívta meg a konferencia jellegű találkozóra. "Arra való tekintettel jártunk így el, hogy több észrevétel esetében duplicitás mutatkozott, s azok a stratégia egyforma rendelkezéseit érintették" – nyilatkozta a TASR-nak Peter Susko, a külügyminisztérium sajtóosztályának főnöke.

Az eljárás során sikerült kiküszöbölni némely ellentmondásokat, így a romaügyi kormánybiztos hivatalával, az oktatási és részben az egészségügyi tárcával kapcsolatosakat. Susko megígérte, hogy az anyagot további tanácskozáson is megvitatják.