A cél: a kisebbségi nyelvhasználat egyenlő biztosítása a bíróságon
Az MKP tavaly ősszel hívta fel a közvélemény figyelmét a bírósági nyelvhasználattal kapcsolatos súlyos hiányosságokra és a 2016. július elsejével hatályba lépett egyértelmű visszalépésre. "A Magyar Közösség Pártja elfogadhatatlannak tartotta, hogy a perrendtartásról szóló hatályos törvények nem garantálták az anyanyelv feltétel nélküli használatát, és rendelkeztek az anyanyelven beterjesztett bírósági beadványok és bizonyítékok fordításáról, miközben a fordítás költségei a feleket terhelték" - emlékeztetett Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke, hozzátéve, az Európa Tanács Nyelvi Kartájában vállalt kötelezettségek megszegésére figyelmeztetve fordult az MKP még tavaly az igazságügyi tárcához, indítványozva a hiányos és nem megfelelő törvényes rendelkezések mielőbbi módosítását.
"Üdvözöljük, hogy a módosítással a Polgári Perrendtartásba és a Közigazgatási Perrendtartásba visszakerült az említett írásos beadványok és bizonyítékok kisebbségi vagy regionális nyelven való ingyenes beterjesztésének lehetősége" - fogalmazott az alelnök, hangsúlyozva azt is, hogy ezzel orvosolva lett a bírósági nyelvhasználatban kialakult jelentős visszalépés, mely indokolatlanul, közel 10 hónapja terheli a kisebbségi közösségekhez tartozó feleket, többletköltséget okozva az anyanyelven beterjesztett bizonyítékok fordításával kapcsolatban.
Az MKP alelnöke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a törvény az előző szabályozással ellentétben továbbra sem garantálja egyértelműen az anyanyelv használatát a peres eljárások során, a gyakorlat mutatja majd meg a kisebbségi nyelvhasználat tényleges lehetőségét a bíróságokon. "Csupán az azon nyelv használatának törvényes deklarálása, „amelyet az adott személy megért” ugyanis az Európa Tanács Nyelvi Kartájának tükrében további módosításokra szorulhat" - véli Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke.
