A cégeknek nincs ínyére a táppénzemelés

A Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) alelnöke az ilyenfajta törvényalkotást komolytalannak tartja. „Ha a javaslat háromoldalú egyeztetésre került volna, nyilvánvalóan tudtuk volna prezentálni, hogy ellentmondásos” – hangsúlyozta Machunka.

A jogszabályalkotást Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Uniója (RUZ) elnöke is bírálta. Mint mondta, a kormány ígéretet tett, hogy a képviselői javaslatokat is vitára bocsátják. A gyakorlat mást mutat, vélekedik.

A táppénz maximális összege az egyéni vállalkozók (SZÈO) esetében a betegszabadság első három napján jövőre a jelenlegi napi 10,58 euróról 14,51 euróra emelkedik. A negyedik naptól a táppénz lehetséges legmagasabb összege az alkalmazottak, illetőleg az egyéni vállalkozók számára is az idei napi 23,27 euróról napi 31,93 euróra emelkedik. A maximális összegű táppénzre azok jogosultak, akiknek az idei bruttó bére legkevesebb 1 766 euró.

A kormány eredetileg csupán a nyugdíjak emelését tervezte, a fent említett törvényről a Gazdasági és Szociális Tanács augusztusban kezdett tárgyalni. A jogszabály a háromoldalú egyeztetést követően szabad utat kapott. Az elmúlt héten ¼ubmír Vážny, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) parlamenti képviselője és a Szociális Biztosító (SP) igazgatója a parlamenti bizottság ülésén javasolta, hogy a társadalombiztosítási járulékok kivetési alapját az átlagfizetés 5-szöröséről a két évvel ezelőtti gyakorlat szerint emeljék a 7-szeresére. A javaslatot a parlament kedden jóváhagyta. A jövő évtől tehát a járulékok maximális kivetési alapja 4 290 euróról 6 181 euróra emelkedik.

Ehhez társult kedden Jozef Burian kormánypárti képviselő táppénzemelésre irányuló javaslata, melyet ugyancsak jóváhagytak.  A táppénz első tíz napban való megemelésével a jobban keresőket szerették volna kárpótolni a társadalombiztosítási járulék emelése miatt.