A bürokrácia miatt lassan fejlődnek az elmaradott régiók

„A régiókban hiányzik a műszaki kapacitás, ami fontos lenne a hivatalokkal és a régiókkal folytatott kommunikáció szempontjából. Ezt mindkét oldalon a nagy bürokrácia fékezi. Paradox módon van elég pénz, de problémát okoz értelmesen elkölteni azt. Jelenleg 20 millió euró áll rendelkezésünkre, ebből 17,5 millió euró még mindig a számlákon van” – mondta Marcinèin.

A régiók első projektjei a hulladékgazdálkodást, a vízvezetékek és a csatornázás kiépítését érintik. Az uniós forrásokból 25 millió eurót szánnak erre a célra. „Konkrét régiókban például jelenleg nem lehet a hiányzó kanalizációba invesztálni. Ez növeli a befektetők költségeit, a régió pedig nem olyan vonzó. Sok embert lehetne foglalkoztatni a csatornahálózat kiépítése során, és a falvakat érdekli a megvalósítása“ – állapította meg a kormánybiztos.

Marcinèin szerint gazdasági perspektívájuk más területeknek is van az elmaradott járásokban. „Szociális segélyekre költjük a pénzt, pedig a saját munkaerőnket, az éghajlatot, a rendelkezésünkre álló talajt kellene kihasználni. Ha Ausztriában a lakosság 4 %-a dolgozhat a mezőgazdaságban, miért nem lehetne ez így nálunk is, ahol a lakosság 3 %-a dolgozik ebben a szektorban?” – jegyezte meg.

Nem támogatjuk a családi vállalkozásokat

„Ezen kívül talán csak Szlovákia és Csehország olyan államok az Európai Unióban, ahol nem a kis családi vállalkozásokat, hanem a több hektárral rendelkező agrárbárókat támogatják” – mutatott rá a kormánybiztos. Hozzátette, van perspektíva a bazalt és a magnezit kihasználásában, illetve a fafeldolgozó iparban, amelynek kapacitásait nem használják ki.

Jelenleg a legkevésbé fejlett járások közé tartozik a Késmárki, a Losonci, a Rimaszombati, a Kisszebeni, a Szobránci, a Tőketerebesi, a Varannói, a Vízközi, a Poltári, a Nagykürtösi, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járás. A kormány 2020-ig több mint háromnegyed milliárd eurók akar juttatni a legkevésbé fejlett régióknak, s körülbelül 15 000 új munkahely kialakításával számol.