A bírák fellélegezhetnek, egy ideig még elkerülhetik az átvilágítást
Jana Bajánková, a Bírói Tanács újonnan megválasztott elnöke nem küld kérdőíveket a bíráknak, amelyek által megkezdődött volna az átvilágításuk.
Az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, megvizsgálja, hogy a Smer műhelyéből származó átvilágítások összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Egyúttal felfüggesztette a törvénymódosítás kérdéses, vitatható részeinek érvényességét.
Azokat, akik most jutottak bírói székhez, a döntés nem érinti, őket átvilágítják. Az eredeti terv szerint a bírák szeptember végéig kapták volna kézhez a kérdőíveket.
A Bírói Tanács el sem kezdte a kérdőívek szétküldését. Arra hivatkozott, hogy az alkotmánybíróság leállítja a törvénymódosítást.
Az alkotmánymódosítást, amely az átvilágítást javasolja , Pavol Paška (Smer-SD) és Pavol Hrušovský (KDH) kezdeményezték. Paška a döntést azzal kommentálta, hogy valószínűleg darázsfészekbe nyúltak, s épp ezért továbbra is kitart véleménye mellett, vagyis, hogy ha azt akarják, hogy tiszta, átlátható legyen az igazszágszolgálatás, akkor a bíráknak alá kell vetniük magukat az átvilágításnak. Hrušovský ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nem szavazott az átvilágítás módosítására.
Tomáš Borec igazságügyi miniszter arra hivatkozik, hogy az átvilágítások módosításakor figyelembe vették a jogállamiság alapelveit és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
„Teljes egészében elfogadom, hogy tesztelik majd, ezek a rendelkezések megfelelnek-e az alkotmányosság elveinek” – üzente Alexandra Donevová szóvivő által.
A szóvivő szerint az átvilágítás célja megteremteni annak a lehetőségét, hogy a bíróságok megtisztuljanak, szűrjék ki azokat a bírákat, akik korruptak, vagyonuk nincs összhangban legális jövedelmükkel, vagy pedig valamilyen addiktív anyagtól függenek (alkohol- vagy kábítószerfüggők).
Az átvilágítások témája és azok kritikája rövid időre egymás mellé állította a Szlovák Bírák Szövetségének (Združenie sudcov Slovenska) és a Nyitott Igazságszolgáltatásért Társulás (Združenie za otvorenú justíciu) bíráit, akiknek egyébként az igazságszolgáltatás irányát illetően nem egyeznek a nézeteik. Mindkét szövetség vezetői üdvözlik az alkotmánybíróság döntését.
A Bírói Tanács is azzal érvel javaslatában, hogy sérültek az államhatalom megosztásának elvei. Az információkat a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (Národný bezpeènostný úrad – NBÚ) kell összegyűjtenie, amely a végrehajtás szerve.
Problémát jelent az átvilágítások visszamenőleges hatálya. Ugyanis azokat a bírákat is átvilágították volna, akiknek a kinevezésük egész életükre szólt. Így tehát egyszer már megfeleltek a törvény által előírt feltételeknek.
„A további feltételek sértenék a bírák jogbiztonságát és legálisan megszerzett jogaikat” – indokolja döntését a Bírói Tanács.
A módosítás szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal továbbküldte a szükséges dokumentumokat a Bírói Tanácsnak, a tanács megvizsgálja a bírák alkalmasságát, megfelelnek-e az elvárásoknak, és a vizsgálat során levont következtetéseket eljuttatja a köztársasági elnökhöz.
A bíráknak van lehetőségük a tanács döntésének megtámadására, de erre csak az alkotmánybíróságon van mód, ez pedig problémát jelentett a Bírói Tanács számára.
„Az alkotmánybíróság egy szinten dönt, és nincs lehetőség döntéseinek felülvizsgálatára” – érvelt a tanács az átvilágítások ellen.
