42 kérdés Draxlernek – Válasz egyelőre nincs

A 42 kérdést az iskolai környezet javítása, az oktatói-nevelői folyamat hatékonyságának növelése, a pedagógusok társadalmi helyzetének javítása érdekében fogalmazták meg, s azért, hogy növeljék az oktatás és a műveltség társadalmi megbecsülését.

Naponta számtalan olyan kérdéssel szembesülnek, melyekre mindezidáig nem kaptak kielégítő választ, melyet elsősorban a kormánytól, az oktatási minisztériumtól, de mindenekelőtt annak vezetőjétől várják – állítják a Pozsonyi Tanítók Kezdeményezése (IBU) társulás pedagógusai.

„A kérdések célja, elgondolkodtatni, milyen <egészségi állapotban> is van  az oktatásügyünk 26 évvel az 1989-es  novemberi forradalom után, s milyen ütemben igyekszik a minisztérium ezt az állapotot orvosolni” – nyilatkozták a társulás tagjai, akik többek közt feltették azt a kérdést is, miért nem került még mindig a parlament elé az oktatásügy helyzetét elemző jelentés, holott azt még 2013. március 31-ig elő kellett volna terjeszteni.

Az is érdekelné őket, a minisztérium miért nem hozta létre az október óta ígért ombudszmani hivatalt, miért nem történt meg néhány, két éve bejelentett és a sajtóban is megszellőztetett oktatási költségvetési szervezetet összevonása, illetőleg megszüntetése, miért kellett az idén több mint 5 000, az elmúlt évben pedig  megközelítőleg 1 400 óvodai kérelmet visszautasítani.

Juraj Draxler oktatási miniszternek arra is választ kellene találnia, miért nincs még mindig egységes koncepció az egészségügyi hátránnyal induló gyermekek részére a 2016-os év utáni időszakra, miért nem fogadták el a tehetséges, illetőleg az egészségügyi hátránnyal induló tanulók pedagógusainak munkáját segítő valamennyi asszisztens kérvényét, miért nem lehet tudni, mi az a kulcs, ami meghatározza, mely iskolák és milyen feltételekkel kaphatnak asszisztenseket.