1956 - Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, továbbá - mások mellett - Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.

Magyarországon hatvan éve, 1956. október 23-án tört ki a forradalom és szabadságharc. A kormány az évforduló alkalmából emlékbizottságot hozott létre, s az idei évet a Magyar Szabadság Évének nyilvánították. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő.

A 2015. október 23-tól 2017. június 16-ig terjedő időszakra létrehozott emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társelnöke Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos.

A Google is tiszteleg '56 előtt

Az internetes kereső ünnepi emblémával tisztelet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

A Terror Háza Múzeum időutazásra hívja a látogatókat

A Terror Háza Múzeum időutazásra hívja a látogatókat, a tárlaton virtuális technológia alkalmazásával, egy szemüvegen át azt érezheti az ember, hogy körülötte zajlanak az '56-os események - mondta a múzeum programigazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

Tallai Gábor elmondta: Pálfi György filmrendező 12 jelenetet forgatott le az '56-os hangulat és élethelyzetek bemutatására.

A múzeum programigazgatója szólt arról, hogy a kormány által létrehozott '56-os emlékbizottság elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt kérte, olyan programokat szervezzenek, amelyek megszólítják, megérintik a fiatalokat.

Tallai Gábor kiemelte: Magyarországon ma már több mint hárommillió ember él, akinek semmilyen emléke nincs a diktatúráról, "ők a szabadság gyermekei". Számukra el kell mesélni, mit jelent '56, amikor egy egész nemzedék küzdött a szabadságért és a függetlenségért.

Az október 23-i programokat ismertetve azt mondta: a "hatvanadik évforduló jó lehetőséget ad arra, hogy begyógyítsák azokat a sebeket, amelyeket az ötvenedik évforduló okozott". A Kossuth téren díszünnepséget tartanak, ahol a műsor keretében lejátsszák Desmond Child emlékdalát is. Este 7 órakor kezdődik a Sportarénában a Szabadságkoncert, amelyen mások mellett Ákos, Vastag Csaba és a Beatrice lép fel - tette hozzá Tallai Gábor.

Rétvári: 1956 hősei egyszerre küzdöttek a szabadságjogokért és a szuverenitásért

A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért - emelte ki a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence felidézte: az 1945 és 1956 közötti időszakot olyan fogalmak jellemezték, mint a munkaszolgálat, gulág, rekvirálás, beszolgáltatás, internálás.

Kifejtette, ezekben az években 800 ezer magyart hurcoltak a gulágra, közülük 200 ezren nem tértek vissza, 80 ezren kerültek B-listára, 1500 civil szervezetet tiltottak be, Budapestről 15 ezer embert telepítettek ki, és egymillió politikai büntetőeljárást indítottak.

A Magyar Írószövetségből 1949-ben olyan alkotókat zártak ki, mint Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szabó Lőrinc, Vas István vagy Pilinszky János.

Az 1956 előtti évek totális diktatúrájától nemcsak azoknak kellett félniük, akik az előző rendszer kedvezményezettjei voltak, hanem azoknak is, akik elvileg a kommunista rezsim haszonélvezőinek számítottak - hangsúlyozta.

A Rákosi-rendszer totális diktatúra volt, amely uralta az élet minden területét; 1956 fontos üzenete volt, hogy az emberek szerették volna szabadon élni életüket. 1956 szabadságharc is volt a megszálló szovjet erők ellen, miközben a nyugati nagyhatalmak csak szavakban nyújtottak segítséget a pesti srácoknak - jelentette ki az államtitkár.

A diktatúra nem tudott mit kezdeni az irodalom, a művészet világával, ezért törekedett a Magyar Írószövetség ellehetetlenítésére is - mondta Rétvári Bence az írószövetség 1956-os emléktáblája és a Gérecz Attila-emléktábla megkoszorúzása előtt.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a koszorúzást követő díjátadón emlékeztetett arra, hogy a mártír költő egykori rabtársa, Kárpáti Kamil indította el a jelenleg kétévente odaítélt Gérecz Attila irodalmi díjat, amely 2002-ben állami elismeréssé emelkedett. Az idei díjat a minisztérium által összehívott szakmai kuratórium Korpa Tamás költőnek ítélte oda.

A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának Arany János-díját András Sándor költő, író, esszéista vehette át.

A Magyar Írószövetség Szavakban lobog című 1956-os novellapályázatának díjait Novák Zsüliet, Haklik Norbert és Weiner Sennyey Tibor nyerte.

Trócsányi: a forradalom nem a múlté, hanem a jövőé

A 1956-os forradalom és szabadságharc nem a múlté, hanem a jövőé - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap Szegeden. A politikus a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a megyei önkormányzat közös megemlékezésén úgy fogalmazott, mi még ahhoz a kiváltságos korosztályhoz tartozunk, amely elmondhatja magáról, hogy személyesen ismerheti az események résztvevőit, tanúit, hőseit.

Ezért fontos az emlékezés: csak ennek révén lehet továbbadni 1956 gazdag és sokrétű örökségét. Ezek közül különösen fontos az akkori fiatalok idealizmusa, hite, amelyből "mai szabadságunk kisarjadt", ahogy a nemzeti hitvallásban maga az alaptörvény megfogalmazza - mondta a miniszter, hozzátéve: 1956 eseményei és öröksége történelmi, ha úgy tetszik, alkotmányos identitásunk része.

Trócsányi László a Rerrich Béla téren, Melocco Miklós A szabadság pillangója című szobránál, a lengyel-magyar szolidaritás jegyében megrendezett ünnepségen hangsúlyozta, az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a magyar nemzet a szabad Európához, nem pedig egy vasfüggöny mögé zárt, erőszakkal és félelemmel összetartott szövetséghez akar tartozni.

A szegedi Mefesz (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) pontjai egyszerre fejezték ki az ifjúság lázadását a totalitárius elnyomás ellen, és Európa értékei, a szabadság és a demokrácia mellett - tette hozzá.

A miniszter a forradalom szegedi előzményeit, eseményeit és a megtorlás időszakát is felidéző beszédében kifejtette, mai helyzetünk minden nehézség dacára összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint amilyen hatvan évvel ezelőtt volt, amikor országaink - úgy tűnt - a teljes kiszolgáltatottság állapotában voltak. Ma - forradalmár elődeinknek is hála - egy egységesülő, szabad Európának vagyunk részei.

Trócsányi László közölte: ez az állapot nem jelenti azt, hogy nincsenek vitáink akár az Európai Unió intézményeivel például arról, milyen tagállami hatásköröket akarunk közösbe adni, s melyeket nem. Ebben a folyamatban azonban szuverén, egyenrangú félként akarunk és tudunk is részt venni - szögezte le a politikus.