2022. június 13., 08:52

Zsebünkbe néz a rendőr, meg még több tucatnyian

Hosszas vajúdás után, nemrégiben módosította a rendőrségi törvényt a parlament. A hírportálok jobbára azt emelték ki az ezúttal valóban terjedelmes, alapos módosításból, hogy az egyenruhán ezentúl nem kell névtáblát viselni. Pedig vannak benne fontosabb dolgok is annál, mint hogy a nevét vagy a számát fogom-e tudni a velem szemben eljáró közegnek.

Rendőrségi törvény
Illusztrációs felvétel
Fotó: ma7

A névtáblás módosítás egyik vesztesége, hogy az autónkhoz lépő rendőrről, az azonosító szám alapján nem fogjuk tudni megtippelni, hogy tudhat-e magyarul, így ez majd csak a kommunikáció során fog kiderülni. Magyarul kezdjük!

A módosítás indoklásaként a belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy az intézkedő rendőröket vagy családtagjaikat zaklatták az eljárás alá vont személyek.

Arra is volt példa, hogy a közösségi médiában üzengettek. Nyilván egy közrendőrtől nem lehet elvárni, hogy ne legyen jelen a közösségi médiában, bár bizonyos egységeknél ezt azért informálisan jelzik, ha elő nem is írhatják. A rendőrök védelme szempontjából ezt az intézkedést tehát e sorok erősen rendpárti szerzője nem sérelmezi.

Tartalomszabályozási és emberi bilincsek

Újabb tartalomszabályozási jogköröket is kap a rendőrség. Mondhatnánk, ez nem idegen a csehszlovák hatóságoktól, hisz a pártállami időszakot leszámítva, a tartós aktivista munkának köszönhetően, tévesen demokratikus mintaállamnak kikiáltott első Csehszlovák Köztársaságban is az egyes rendőrigazgatóságok „magyar is beszélő” alkalmazottai végezték a felvidéki – és prágai – magyar sajtó „tartalmai ellenőrzését”, most azonban egy európai uniós rendelet implementációjáról van szó. Az Európai Parlament és Tanács 2021/784, az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló rendelet hazai alkalmazásához teremti meg a feltételeket a módosítás. Aki tehát nem terjeszt ilyet, annak nincs félnivalója.

Sokkal többeket érinthet a kényszerítő eszközök használatának kiterjesztése, például a közlekedést veszélyeztetőkre, az egészségügyi intézménybe szállítandó, ellenállást tanúsító személyekre, a többletjogosultságok az alkohol vagy tudatmódosító szer jelenlétének megállapítása terén.

Aggályosnak gondolhatjuk a közterületek lezárásának kiterjesztése terén szerzett többletjogosultságokat. Ezzel ugyanis könnyen vissza lehet élni a tüntetések során.

Szintén a rendőrség kapott többletjogokat az állampolgárok kárára azáltal, hogy a törvény kvázi legalizálta az eddig jogi szürkezónában lévő, rendőrségi fogdán kívüli, eufemisztikusan „kijelölt helynek” nevezett helyiségeket. A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdában kell végrehajtani. Azonban egy balhés szombat estén könnyen előfordulhat, hogy ennek kapacitásai betelnek. A rendőrök ilyenkor egyéb helyiségekbe, használaton kívüli irodákba stb. zárják el az őrizetest, amelyekre nem vonatkoznak a fogdákra vonatkozó normák. Az állam, ahelyett, hogy a kapacitást növelte volna, inkább legalizálta a meglévő gyakorlatot.

Hogy is van ez a banktitokkal?

Viszonylag sok elmarasztaló, felháborodott komment volt a közösségi médiában azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség betekinthet a bankszámlánkba. Ha azonban alaposabban vizsgáljuk a banktitok intézményének általános helyzetét Szlovákiában, könnyen beláthatjuk, nem kell habzó szájjal vernünk a billentyűzetet a törvény módosítása miatt. A terjedelmet nem kímélve, tételesen ideírjuk, hogy az aktuális hazai jogi környezetben ki kaphat – a számlatulajdonos tudta és beleegyezése nélkül – tájékoztatást banki viszonyainkról.

A bank a banktitok hatálya alá eső információkat is köteles kiadni a Szlovák Nemzeti Banknak, a bankfelügyeletre jogosult személyeknek, a nemzeti bank Krízishelyzetek Megoldásáért Felelős Tanácsának, a könyvvizsgálóknak és a Betétvédelmi Alapnak.

Továbbá a bank, írásbeli megkeresésre, a banki ügyfél beleegyezése nélkül is köteles tájékoztatást adni:

– a bíróságnak, beleértve a közjegyzőt és a bírósági hivatalnokot is, olyan polgári vagy közigazgatási per esetében, amelynek tárgya az ügyfél vagyona,

– a bűnüldöző szerveknek és a bíróságoknak, büntetőeljárás céljaira,

– az Adóhivatalnak, a Vámhivatalnak, a Szlovák Köztársasági Pénzügyi Igazgatóságának, vagy más adókezelőnek, az adókezeléshez elengedhetetlenül szükséges mértékben,

– a Kormányhivatal könyvvizsgáló szervének, pénzügyi ellenőrzés esetén,

– végrehajtónak, végrehajtás céljából, vagy a Szlovák Végrehajtói Kamarának,

– annak az államigazgatási szervnek, amely az ügyfélre pénzbírságot rótt ki, a teljesítés ellenőrzése céljából,

– a bűnügyi rendőrségnek, a pénzügyi rendőrségnek, a rendőrség belső ellenőrzési osztályának bűncselekmények leleplezése céljából, vagy nyomozás esetén, a pénzügyi rendőrségnek, vagyoneredet-vizsgálat esetén, a határ- és idegenrendészetnek a tartózkodási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben,

– a minisztériumoknak, ellenőrzés céljából,

– csődgondnoknak vagy kijelölt csődgondnoknak, csődeljárás esetén,

– olyan államigazgatási szervnek, amely nemzetközi egyezmény betartását ellenőrzi,

– a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, a Szlovák Információs Szolgálatnak, a Katonai Hírszerzésnek és a rendőrségnek, nemzetbiztonsági átvilágítás céljából,

– az Adatvédelmi Hivatalnak, ellenőrzés céljából,

– az Állami Számvevőszéknek, ellenőrzés céljából,

– a Bírósági Kincstárnak, bírósági pénzügyi követelés behajtása céljából,

– a Szlovák Információs Szolgálatnak, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc céljaira,

– a Katonai Hírszerzésnek, feladata ellátása céljaira,

– a gazdasági válság miatt fizetésképtelenné vált hiteleseket segítő állami ügynökségnek,

– a Pénzügyi Hatóság Bűnügyi Hivatalának és a Szlovák Köztársaság pénzügyi igazgatóságának, bűncselekmények felderítéséhez, vagy az adó- és vámügyek kezeléséhez szükséges mértékben,

– a nemzetközi szankciókat érvényesítő minisztériumoknak,

– az illetékes bíróságnak a végső haszonélvező azonosítása céljából folytatott eljáráshoz,

– banknak vagy külföldi székhelyű bank hazai fiókjának, adatellenőrzés céljából,

– a Gazdasági Versenyhivatalnak, a gazdasági verseny felügyeletéhez szükséges mértékben,

– a Hazárdjátékot Szabályozó Hivatalnak a szükséges mértékben,

– a Szociális Biztosítónak, követelések behajtása céljából,

– a Közbeszerzési Hivatalnak, a szükséges mértékben,

– a Társadalomellenes Tevékenység Bejelentőit Védő Hivatalnak a szükséges mértékben, ha a bejelentő banki alkalmazott,

– a Szlovák Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsának,

– a közjegyzőnek a szükséges mértékben,

– a belügyminisztériumnak, a választási kampányköltségek ellenőrzése céljából,

– Pénzügyi Hatóság Bűnügyi Hivatalának, ha az az Európai Csalás Elleni Hivatalának adatszolgáltatási kérését teljesíti.

Lassan szinte már csak a horgászszövetségnek és a bélyeggyűjtők egyesületének nincs hozzáférése a banki adatainkhoz.

Mindezek függvényében – persze, csakis akkor, ha elfogadjuk, és normálisnak tartjuk, hogy ennyien turkálhatnak a zsebünkben – a rendőrségi törvény legutóbbi módosítása során, a rendőrségnek a banki információkhoz való hozzáférése terén növelt jogosultsága nem nevezhető kirívónak vagy eltúlzottnak.

Megjelent a Magyar7 hetilap 23. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.