Žilinka tényleg mindent elronthat?
A Dobroslav Trnkával és Dušan Kováčikkal eltöltött évek után már megszoktuk, hogy az ügyészség nem más, csak egy eszköz, amivel többen is visszaéltek, mint például Marian Kočner, Robert Fico, de más politikusok és maffiózók is. Persze, úgy is nézett ki. Az „eset annyiszor nem történt meg” ebben az országban, hogy végül már elhittük, ez a valóság.
Robert Fico bukása után úgy tűnt, az ügyészség végre teszi a dolgát, és lecsap a bűnözőkre. Amikor a titkosszolgálat igazgatóját őrizetbe vették, akit már az új kormánygarnitúra jelölt a posztra, úgy tűnt, a változás alapvető: nemcsak a politikai ellenfelek sáros embereit tartóztatják le, hanem mindenkit, aki bűncselekményt követ el, írja a denníkn.sk portál.
Most viszont zátonyra futottunk. Tökéletesre az Alkotmány napjára időzítve sikeredett volna a dolog, de ennek a jelentős ünnepnek az előestéjén sem smafu, hogy a legfőbb ügyészség azt az üzenetet küldi a nyilvánosságnak:
nem a bíróságok, hanem a mindenható ügyész dönt arról, mi bűncselekmény és mi nem az.
Természetesen kizárólag az alkotmány szellemében. A portál szerint Maroš Žilinka főügyész akadályozza az igazságszolgáltatást. Cselekedetei nem az állam, hanem politikai megteremtőinek az érdekeit szolgálják.
Žilinka körül már a vietnami emberrablás kivizsgálásának leállításakor is bűzlött valami. De akkor Žilinka még úgy tett, mintha érdekében állna megmagyarázni a dolgot, ugyan már akkor sem volt meggyőző, de legalább próbálkozott. Most már meg sem próbálja megjátszani magát, ez leginkább Vladimír Pčolinský esetén látszik. Mindketten Boris Kollár Sme rodinájának köszönhetik a tisztségeiket és Pčolinský most már a szabadságát is.
A Legfőbb Ügyészség nemcsak, hogy szabadon engedte Pčolinskýt, hanem egyenesen lesöpörte az asztalról az ellene felhozott vádakat.
Persze, meg kell várni az írásos indoklást, de elképzelhetetlen, hogy bárhol a világon ilyen súlyos esetben ne a bíróságok döntsenek. A Legfelső Bíróság három különböző szenátusa állította, hogy Pčolinský joggal van börtönben, még az Alkotmánybíróság is megerősítette ezt. És amikor a nyomozást lezárták, s a Különleges Ügyészség továbbította volna az ügyet a bíróságra, Žilinka főügyészsége közbelépett, és mindent lesepert az asztalról.
Hogyan lehetne másként, mint a hatalom arroganciájaként és a nyilvánossággal szemben feltartott középsőujjként felfogni ezt?
Robert Fico és Marián Kočner minden bizonnyal felkapta a fejét: lehetséges, hogy egyetlen nap leforgása alatt, minden megváltozik, és ők mégiscsak reménykedhetnek?
Ezért tulajdonképpen nem meglepő, hogy ugyanazon a napon, amikor Pčolinskýt szabadon engedik, lemond a rendőrfőkapitány, Peter Kovařík is, ugyanazoknak a háttérembereknek a nyomására. Persze, Kovařík nem volt hibátlan, az elnöki palota előtti tüntetések nem helyén való kezelése miatt nyugodtan távozhatott volna. Na, de ezért?
A bűnözők megbüntetésére irányuló igyekezet, még ha a „mi embereink” közül kerültek is ki, a legalapvetőbb megkülönböztető jegye volt ennek a kormánynak. Egészen mostanáig
véli a denníkn.sk.
A Legfőbb Ügyészség határozata, amely a történelemben először – ráadásul közvetlenül a vádemelés előtt – vetette el a Különleges Ügyészség ügyét, csak abban az esetben lenne megbocsátható: ha a Különleges Ügyészség felügyelete alatt összegyűjtött tanúvallomások és közvetett bizonyítékok olyan gyengék lennének, a Legfőbb Ügyészség indoklása meg olyan meggyőző, hogy a szakemberek és a laikusok számára is egyértelmű lenne, nem is volt szükség semmilyen bíróságra, írja a postoj.sk portál.
Ebben az esetben azonban bizonyosan egy nagy vita alakulna ki:
nem is annyira a manipulálható informátorokról, sokkal inkább az elit nyomozócsapatok és az ügyészek munkájáról, de a bíróságok munkájáról is a fogvatartásról való döntéshozatalok során.
De ha az elkövetkező napokban kiderül, hogy a Legfőbb Ügyészség ugyan jogszerűen, ám de facto önkényesen avatkozott az ügybe, hogy megakadályozza a bírósági eljárást, akkor is nagy vita vár ránk. Olyan, amilyeneket Dobroslav Trnka idejében folytattunk itt, véli a konzervatív portál.
