Váratlan eredmény a beneši önfeljelentés ügyében. Háttéregyezség vagy bátor rendőri kiállás van az elutasítás indoklása mögött? - VIDEÓKKAL
A Magyar Szövetség pozsonyi székházában pénteken tartott sajtótájékoztatót Fiala-Butora János emberi jogi ügyvéd és Orosz Örs közéleti aktivista, akik az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyilvánosságot kapó „Beneš-ügy” néhány új, nagy nyilvánosságot érdemlő fejleményéről számoltak be.
Elsősorban arról, hogy az általuk kezdeményezett petíció, pontosabban az annak alapján született önfeljelentésük a rendőri szakasz végén egy áttörésnek is nevezhető határozattal zárult.
A petíciót nemcsak az immár évek óta alkalmazott utókonfiskációk és „korrekciók” váltották ki, amelyek azt jelentik, hogy egykori be nem végzett határozatokra hivatkozva a 21. században is folynak konfiskációs földkisajátítások az állam javára; hanem jelentős mértékben hozzájárult az a tény is, hogy tavaly december folyamán a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amely szabadságvesztéssel bünteti például a már említett Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését is. Mivel ez a „lex-Beneš” néven elhíresült törvény már egyszeri elolvasása után is azonnal az alkotmányellenesség vélelmét kelti minden közélet iránt érdeklődő polgárban, így a három aktivista önfeljelentést kezdeményezett, hogy akár a börtönbüntetést is kockáztatva megtudják, vajon az államhatalom, hogy viszonyul a „megkérdőjelezés” homályos, pontosan alig értelmezhető tényállásához.
Saját maguk feljelentését a legpontosabban, minden formai és tartalmi elvárásnak eleget téve (Fiala-Butora két egyetem jogi karának oktatója) nyújtották be a rendőrség iktatójában, s most arról számoltak be, hogy immár a komáromi rendőrség vizsgálótisztje a büntetőfeljelentést elutasította.
Fiala-Butora János beszámolója szerint ennek indoklásában három ok is szerepelt, amelyek a következők:
- nem lehet megállapítani, hogy a törvény mit büntet,
- a véleménynyilvánítás szabadsága fölötte áll a Büntetőtörvénykönyvnek,
- a kormány háború utáni eseményekről alkotott véleményének cáfolata nem büntetendő – a petíció ismert, múltból eredő tényeket tartalmaz és semmilyen módon nem mond ellent vagy nem kérdőjelezi meg a második világháború utáni békés rendezést.
Fiala-Butora beszámolójában az első két érvet mintegy előre várhatóként könyvelte el, viszont a harmadik indokolási pont számára is kellemes meglepetést okozott, hiszen a logika alapán ez azt jelenti, ha tételesen cáfolták az államhatalomnak, elsősorban a kormány 2025-ös és a parlament 2007-es határozataiban foglalt idevágó állításait, akkor ezek az állítások nem állják meg a helyüket, nem tekinthetőek igaznak.
Fiala-Butora János hozzátette, így a december végén a parlament által elfogadott törvénymódosítás hozzájárult ahhoz, hogy a kormány saját, korábbi álláspontját cáfolja meg.
Természetesen távol vagyunk még attól, hogy képletesen akár a Kárpátok bércein örömtüzek jelezzék, egyenrangú félként kezelik a szlovákiai magyarságot, hiszen az ügyészségnek április 4-éig van lehetősége arra, hogy a rendőrségi elutasító határozattal szemben kifogást emeljen.
Ezt azonban akár valószínűtlennek is lehet tartani – mondta a Ma7-nek az emberi jogi ügyvéd, hiszen maga a büntető-önfeljelentés elutasításának részletes, több aspektusra kiterjedő indokolása nemcsak egy bátor rendőri kiállást jelenthet, inkább valószínűsít egy az ügyészséggel közösen meghozott álláspontot, hiszen az önfeljelentőknek vannak olyan információik, mely szerint több ügyészi – rendőri megbeszélésre került sor ebben az ügyben.
A pénteki sajtótájékoztatóján egy másik „Beneš-ügy” is említésre került. Orosz Örs és a januári 30-i pozsonyi, kollektív bűnösség elleni tüntetés szervezői feljelentést tettek a tüntetés során tapasztalt rendőri fellépés és magatartás ellen, amelynek egyik lényege az volt, hogy mintegy utasították a szervezőket arra, hogy szólítsák fel az a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését hirdető mellényeket viselő résztvevőket, köztük Orosz Örst, amennyiben nem távolítják el a lex Beneš alapján törvénysértő ruhadarabokat, akkor a tüntetést rendőrségileg oszlatják fel. A felszólításnak Orosz Örs nem tett eleget, ezért őt rendőrségi autóba ültették és a legközelebbi rendőrőrsre szállították, aminek következtében a 15 perces kihallgatás ellenére mintegy két óráig nem lehetett jelen a tiltakozáson, annak helyszínére csak a rendezvény vége után tudott visszatérni.
Orosz és a jogi képviseletét ellátó Fiala-Butora kijelentették, hogy a rendőrségnek mindezekre nem volt valós törvényi kompetenciája, s vélhetően abból indultak ki, hogy a laikus közönség és a szervezők a karhatalom szavát minden esetben hitelt érdemlőként fogja fel, s ezzel a félelemhatás-keltés kiváltása sem áll sokszor az ilyen eljárások hátterében, s úgy gondolták, ez volt a rendőrség taktikája a pozsonyi tüntetés során is.
Orosz és Fiala-Butora elmondták, véleményük szerint a rendőrség komolyan foglalkozik a panasz kivizsgálásával és több tanú meghallgatásával folytatja munkáját.
A fejleményekről továbbra is folyamatosan tájékoztatjuk a Ma7 olvasóit.
A sajtótájékoztatót az alábbi videóban tekinthetik meg!
