Vannak gesztusok, de hol a szándék?

2020. május 2., 08:59
Kolek Zsolt

A Matovič-kabinet programnyilatkozata láthatóan kompromisszumos dokumentum, az OĽaNO nem tudta ráerőltetni az akaratát a partnereire – vélekedik Tokár Géza politikai elemző, aki arra fogadna, hogy a kormánykoalíció ebben a formában nem tart ki a ciklus végéig. Tokár Géza szerint a kormányprogram ugyan tartalmaz gesztusokat a kisebbségek felé, de továbbra sem mutatkozik valódi akarat a fennálló problémák rendezésére.

Hosszú egyeztetés után éppen határidőre született meg a Matovič-kormány programja. Van olyan párt a négyes fogatból, amelyik leginkább magáénak érezheti a programot?

Úgy gondolom, kompromisszumos program született. Minden koalíciós párt programjából látok olyan elképzeléseket, amelyek bekerültek a dokumentumba. Láthatóan egyetlen párt sem nyerte túl magát, noha korábban voltak olyan várakozások, hogy a februári választásokon földindulásszerű győzelmet arató OĽaNO-nak sikerül ráerőltetni az akaratát a koalíciós partnereire. Ebből következően

nem is beszélhetünk arról, hogy a legnagyobb kormánypárt által vallott keresztény-konzervatív világnézeti értékek dominálnának a programban.

Azt azonban hangsúlyoznám, hogy ez egyelőre egy papírra vetett dokumentum, nagy kérdés, mi fog mindebből megvalósulni. Egyáltalán nem biztos, hogy a Matovič-kormány programjából kiolvasható kompromisszum sokáig kitart, lehet, hogy a ciklus során az OĽaNO már jobban tudja érvényesíteni a saját elképzeléseit. A korábbi kormányprogramok is ezt a lehetőséget erősítik: elég, ha a négy évvel ezelőtt megalakult koalíció programnyilatkozatára gondolunk, amiből végül számos pont megvalósítatlan maradt, vagy egészen más formában került elfogadásra.

Miközben az elemzők nagy része pozitívan fogadta a kormányprogramot, azért sokan kritikákat is megfogalmaztak, bírálva, hogy a nyilatkozat legtöbb fejezete az általánosságok szintjén marad, kevés konkrétumot fogalmaz meg. Jogosnak érzi ezeket a kritikákat?

Szerintem a kritika jogos, és a program hiányosságait leginkább annak tulajdonítom, hogy a koronavírus-járvány miatt a pártoknak kevesebb idő állt rendelkezésre a szükséges egyeztetésekre. Ezt bizonyítja az is, hogy csak az utolsó pillanatban, a törvény által meghatározott határidő előtti napon készült el.

Úgy tűnik, hogy az egyes fejezeteket rábízták a tárcákért felelős pártok szakembereire, a koalíciós pártok szakértői közötti egyeztetés sok esetben el is maradhatott.

Leginkább a program oktatási fejezete árulkodik erről. Ez persze magában hordozza a későbbi viták lehetőségét, annál is inkább, mert a program fejezetei sokszor tényleg az általánosságok szintjén maradtak. A kormány mentségére szóljon, hogy a válságkezelés érthető módon lekötötte az energiái nagy részét. Nyugodtabb körülmények között vélhetően több konkrétumot fogalmaztak volna meg, igaz nagyobb előzetes viták árán.

Viták, ellentétek így is a felszínre kerültek: gondoljunk csak a Matovič és Sulík közötti csörtékre. Mennyire látja stabilnak a koalíció helyzetét?

Valóban éles pengeváltásoknak lehettünk tanúi, de ahogy a kérdésében utalt rá, ezek a viták a kormányfő és a kormányon belüli mozgásterét bővíteni igyekvő Richard Sulík közötti rivalizálásból, személyi ellentétből adódtak. Ha innen nézzük, a koronavírus-válság még tompította is a kormánykoalíción belül lappangó érdekellentétek, világnézeti különbségek felszínre kerülését.

Jelenleg tehát a koalíciót stabilnak látom, de a válság elmúltával ez könnyen megváltozhat.

Ha most fogadnom kellene, hogy a koalíció a jelenlegi formájában kitart-e a ciklus végéig, valószínűbbnek tartom, hogy nem. Korábbi koalíciók esetében is láthattuk, hogy az erősebb pártok arra törekedtek, hogy bekebelezzék a kisebbek szavazótáborát. Nem lepne meg, ha ez ebben a ciklusban is így történne. Az első jelet erre az elmúlt hetekben már láthattuk is, hiszen a Za ľudí Andrej Kiska hátralépésével egyre inkább veszít társadalmi támogatottságából.

Ha a koalíciós pártok közötti ellentéteket nem is hozta felszínre a kormányprogram megalkotása, ellentmondások azért jócskán kiolvashatók a dokumentumból. Miközben külön fejezetet szentel a kisebbségek helyzetének, az alkotmány nemzetállami preambulumának megváltoztatása fel sem merül. Mivel magyarázza ezt?

Egyfelől valóban gesztusként értékelhető, hogy a kormányprogram külön fejezetben taglalja a kisebbségi jogokat, s a felvetések között nem egy olyat találunk, amit akár előrelépésnek is értékelhetünk. Ilyennek gondolom elsősorban a kisebbségi oktatás törvényi meghatározását, vagy a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. Ezek a témák már hosszú ideje a kisebbségi jogérvényesítés prioritásai közé tartoznak. A kormányprogram kisebbségi fejezetében olyan pont is szerepel, amely az elmúlt években nem volt ennyire markánsan jelen a közbeszédben, gondoljunk csak a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségének kiterjesztésére a megyei szintre. Hangsúlyoznám azonban,

a gesztusok értékét az fogja igazán megmutatni, milyen tartalommal töltik meg ezeket a törvényeket.

Egyelőre nagyon óvatosan fogalmaznék, hiszen ebben – különösen a kisebbségek jogállásáról szóló törvény esetében – benne van az előrelépés, de akár a visszalépés lehetősége is. Utalnak rá jelek, hogy az új szlovák kormány sem érti a kisebbségek problémáit, és nincs is valódi akarat azok megnyugtató rendezésére.

Az állampolgársági törvény beharangozott megváltoztatására gondol?

Igen, ez jó példa. Igaz ugyan, hogy a részleteket még nem ismerjük, de abból, ami a kormányprogramból kiolvasható, jól látszik, hogy a felvidéki magyarok a módosítás után sem vehetnék fel a magyar állampolgárságot anélkül, hogy elveszítenék a szlovákot.

A változtatás kizárólag a huzamosabb ideje külföldön élő szlovák kettős állampolgárok helyzetét orvosolná.

Ráadásul, ha a módosítás ebben a formában valósulna meg, azzal a veszéllyel járna, hogy a felvidéki magyarokra nézve sérelmes helyzetet hosszú időre újból konzerválná, ezáltal a jövőben vélhetően még kevesebb esély kínálkozna a törvény hátrányos rendelkezéseinek a megváltoztatására.

A kormányprogram célként fogalmazza meg, hogy a külhoni szlovákok támogatása fokozatosan elérje a szlovákiai nemzeti kisebbségek támogatásának a mértékét. Miért kell ezt a két dolgot összekapcsolni? Újra a rossz emlékű reciprocitás fogalma kerül elő a szlovák kormány retorikájából?

Önmagában azzal, hogy a szlovák kormány nagyobb figyelmet akar szentelni a külhoni szlovákok támogatásának, nincsen semmi probléma. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy Szlovákia régi adósságát törleszti ezzel, hiszen például Magyarországgal összevetve a pozsonyi kormány szó szerint elhanyagolta a határon túl élő nemzettársait.

Ami azonban a szlovákiai kisebbségeknek és a külhoni szlovákoknak járó támogatások összekapcsolását illeti, az valóban kérdéseket vet fel.

Ezt is abba a sorba helyezném, hogy az új szlovák kabinet sem érti, vagy nem akarja érteni a kisebbségek problémáinak összefüggéseit, s ezáltal a gesztusok ellenére sincs tényleges politikai akarat azok rendezésére.

Februárban 1990 óta először fordult elő, hogy nem jutott a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amely zömmel a magyar szavazatoknak köszönhetően lépte volna át a küszöböt. Nem gondolja, hogy sok magyar szavazó, aki az OĽaNO-ra adta a voksát, hamar csalódni fog az új kormány félszívű kisebbségi politikája miatt?

Azt gondolom, hogy az Egyszerű Emberekre szavazó magyarok, a szlovák választókhoz hasonlóan, nagyrészt a párt korrupcióellenes programjára voksoltak.

Vagyis szerintem legtöbben a rájuk szavazó magyarok közül is akkor fognak csalódni az új kormányban, ha a következő években sem sikerül felszámolni a korrupciót, és a jelenlegi kormánykoalícióhoz kötődően is felszínre kerülnek kétes ügyek,

vagy látványosan lelepleződik a kabinet cselekvésképtelensége, inkompetenciája.

Ugyancsak a magyar kisebbség helyzetét befolyásoló kérdés, még ha túl is mutat rajta, az önkormányzatok helyzete. A finanszírozásukat az új kormány rendszerszinten alakítaná át, ahogyan az a Magyar Közösség Pártja szakmai javaslataiban is megfogalmazódott. Várhatunk hasonló átalakítást a közigazgatás területén is?

A koronavírus-válság nehéz helyzetbe hozta a települési önkormányzatokat, erre reagált a kormány azzal, hogy átalakította a finanszírozásukat. Ha az önkormányzatok bevételeit a jövőben nem kötik egyetlen adónemhez, ezzel a települések gazdálkodása egy újabb válság esetén is sokkal biztosabb lábakon állhat, ez tehát egy észszerű lépés.

A közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán már jóval kevesebb konkrétumot tartalmaz a kormányprogram, inkább az általánosságok szintjén marad.

Szerintem ez is azzal magyarázható, hogy az OĽaNO a saját elképzeléseit nem tudta maradéktalanul átültetni, így aztán csak az általános elvek kerültek bele a programnyilatkozatba. Ha a ciklus során a koalíción belüli erőviszonyok a legnagyobb kormánypárt javára tolódnak el, szerintem a népszavazások érvényességi küszöbének leszállítása mellett ez lehet a másik téma, amit majd az elsők között napirendre tűznek.

A kormányprogram nem ígér látványos szakítást az előző kormány külpolitikai gyakorlatával, de mintha nagyobb hangsúlyt helyezne az euroatlanti elköteleződésre. Hogyan érintheti mindez a visegrádi együttműködést és a szlovák–magyar viszony alakulását?

Minden jel szerint folytatódni fog a szlovák külpolitika hagyományos vonalvezetése, amely egyszerre közelítene a mag-Európához és erősítené az atlanti kapcsolatokat, de megőrizné a közép-európai együttműködésből származó gazdasági, politikai előnyöket is.

Annyiban valóban hangsúlyosabb lehet a nyugati elköteleződés, hogy a következő években a Moszkva felé gesztusokat tevő Robert Fico az ellenzéki padsorokban foglalhat helyet, míg a korábbi házelnök, Andrej Danko kívül találta magát a parlamenten,

és éppen elhagyni készül a politikát. Ezzel együtt sem várom azonban a közép-európai együttműködés meggyengülését, vagy a szlovák–magyar kapcsolatok látványos elhidegülését. Felmerülhet ugyan, hogy a lengyel vagy a magyar jogállamiság megítélése kapcsán a visegrádi szövetségen belül a jövőben lehetnek viták, de ennek a regionális együttműködésnek Szlovákia szempontjából nincs igazán reális alternatívája.

Megjelent a Magyar7 2020/17. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!