Változás: bírósági ítélet nélkül is közmunkára küldhetnek
A bírósági határozat jogerőre emelkedését követően a jövőben a pártfogó felügyelő (probačný a mediačný úradník) rendelhetné el a közérdekű munka büntetés végrehajtását.
Az intézkedés célja a közérdekű munka végrehajtásának hatékonyabbá és gyorsabbá tétele, valamint a bíróságok tehermentesítése. Mindez a pártfogó felügyelőkről és mediátorokról szóló törvénymódosításból derül ki, amelyet a parlament keddi ülésén második olvasatba utalt.
A szaktárca álláspontja szerint a pártfogó felügyelő közvetítő szerepet tölt be a bírói döntés és a büntetés tényleges végrehajtása között. Hatékonyabb megoldásnak mutatkozik tehát, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedése után közvetlenül a pártfogó felügyelő rendeli el a végrehajtást, mivel ő rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciákkal és tapasztalattal. „A pártfogó felügyelő egyezteti az elítélttel a végrehajtás feltételeit, figyelembe veszi annak személyi körülményeit, egészségi állapotát, a munkavégzés helyének távolságát, majd dönt a munkavégzés helyéről és jellegéről” – részletezte a minisztérium. A tárca hangsúlyozza, hogy a folyamat technikai-adminisztratív jellegű, és nem érinti a bíróság által jogszerűen kiszabott büntetés lényegét. A módosítás értelmében a pártfogó felügyelő a tanácselnök helyett a büntetés félbeszakításáról vagy elhalasztásáról is dönthetne.
Az új jogszabály megszüntetné a Pártfogó Felügyelői és Mediációs Tanácsot is, amely tanácsadó szerv a minisztérium szerint nem érte el célját, működése nehézkes volt, és nem tükrözte a jogalkalmazói gyakorlat igényeit. A tanács helyett ad hoc tanácsadó szervek jöhetnének létre, amelyeket célzottan, egy-egy konkrét feladat vagy helyzet megoldására, ideiglenes jelleggel hoznának létre.
A módosítás bevezetné továbbá a pártfogói és védelmi felügyelet (probačný a ochranný dohľad) fogalmát, meghatározva annak célját és a pártfogó felügyelők általi végrehajtását. Új fogalomként jelenne meg a büntetőeljárási mediáció is. „Ez a terhelt és a sértett közötti konfliktusrendezés önkéntes folyamata, amely indokolt esetben speciális formában, más alanyok vagy a közösség bevonásával is lefolytatható” – tette hozzá a minisztérium.
A sértett számára fenntartanák a jogot, hogy a mediációhoz adott hozzájárulását bármikor visszavonja, megelőzve ezzel a kényszerítést vagy a másodlagos viktimizációt. Alapvető feltétel továbbá, hogy az elkövető elismerje a tényállás alapvető körülményeit.
A törvénymódosítás a tervek szerint 2026. augusztus 1-jén lép hatályba.
