Vadászok a Dubček téren – mi áll a mai vadásztüntetés hátterében?
Atipikus módon Szlovákiában ma a legtöbb vadászt nem az erdőben lehetett látni, hanem a törvényhozás épülete előtt. A Szlovák Vadászkamara ma délelőttre tüntetést hívott össze a vadászati törvény tervezett módosítása ellen.
A vadászati törvény módosításával az OĽANO három parlamenti képviselője, Karol Kučera, Jozef Pročko és Martin Fecko próbálkozott, mint látjuk, mérsékelt sikerrel. Szlovákiában mintegy 66 ezer vadászt tartanak nyilván, ezek jó részének van családja, ha pedig ezt a számot felszorozzuk akár csak hárommal, azzal már be lehet kerülni a parlamentbe, s így, az őzbakszezon kezdete után pár nappal, s az előrehozott választások előtt alig négy és fél hónappal a matek nem enged. Ki merne választók ekkora csoportjával vacakolni?
De ha csak erről lenne szó, ha a számító magatartás és a politikusi gyávaság bukott volna el egy egyébként vitathatatlanul komoly lobbierőt magáénak tudó, széles társadalmi csoport előtt, az állampolgári szempontból inkább szomorú lenne. De nem erről van szó, nem is az uborka legendás görbületéről. Egy ilyen széles törvénynek "rendes" törvényhozási folyamat nélkül, képviselői indítvánnyal "nekimenni" eleve magában hordozza a kudarc lehetőségét.
Anélkül, hogy az olvasót a vadászat örve alatt titkon a törvényelőkészítés útvesztőivel kívánnánk untatni – a parlament honlapján a mélyebb érdeklődésű olvasóink elolvashatják a törvényelőkészítéshez írt módszertani útmutatót –, egy-egy törvény elfogadását, ha az a nulláról indul, hosszadalmas tárcaközi egyeztetési folyamat előzi meg, esetenként szakmai csoportok között, mielőtt az egyáltalán képviselői asszisztenst látna. Van persze arra is lehetőség, hogy egy-egy törvényt képviselői indítvánnyal módosítsanak, ebben az esetben a hosszadalmas, de nem feltétlenül szükségtelen aktatologatási folyamat elmarad. A vadászok nem azt kifogásolták, hogy meg akarják változtatni a vadászati törvényt, hanem azt, hogy a Szlovák Vadászkamarát kihagyták az egyeztetési folyamatból, holott a jelenleg hatályos törvény a meghívását az egyeztetési folyamatba kötelezővé teszi. A módosításnak az OĽANO képviselői tehát a törvényt megkerülve futottak neki.
E sorok írója nem vadász, így leginkább a megérteni vágyás szándékával ástuk bele magunkat, mi visz dologidőben az ország minden szegletéből 1500 embert a parlament elé.
Martin Fecko és Jozef Pročko – ez utóbbi maga is vadász – az első olvasatban már elfogadott törvény második olvasatbeli vitája előtt már visszavonulót fújt. Sajtótájékoztatót tartottak, melyen jelezték, további egyeztetéseket, finomításokat szeretnének a törvény szövegében, tárgyalnak más képviselőkkel és vadászszervezetekkel, így indítványozták, hogy a parlament a soron következő ülésén tárgyalja a törvényjavaslatot. Ez viszont a koalíció immár végleges felbomlását követő parlamenti belharcok miatt már nem kapott kellő támogatást.
A sajtótájékoztató végén Pročko szinte egzaltáltan kérte a vadászokat, hogy vadásszanak, mert a dámvadak lelegelik a termést. Mivel a sajtótájékoztató szürreális vége nehezen volt feldolgozható, Sánta Norberttől, a képviselőknél lényegesen kisebb publicitást kapó Szlovák Vadászkamara szakreferensétől próbáltuk megismerni a másik oldal álláspontját.
Elégedett a tüntetés végkimenetelével?
Mintegy 1500-an lehettünk, az ország minden tájáról, munkaidőben, a törvény pedig nem került elfogadásra, tehát igen.
A képviselők módosító indítványukban a kötelező vadászkamarai tagság eltörlését szerették volna elérni. Más országokban milyen a szabályozás? Kötelező a kamarai tagság?
Nézzünk két szomszédos országot, két eltérő szabályozással. Magyarországon például kötelező a kamarai tagság, Csehországban viszont nem, mert a rendszerváltás után így alakult. A szlovák képviselők gyakran hivatkoznak a cseh példára, mikor a Szlovák Vadászkamarát próbálják korlátozni.
Egyébként miért van szükség vadászkamarára?
A második világháború után jött létre a Csehszlovák Vadászszövetség, majd a prágai tavasz után a Szlovák Vadászszövetség. Ennek kötelezően tagja kellett hogy legyen minden szlovákiai vadász. 1989 után azonban mindezt liberalizálták, így az állam elvesztette a ráhatását a vadászokra, ami a vadgazdálkodás irányítása területén komoly problémákat idézett elő. Ezt követte a már említett petíció, melyet 354 ezren támogattak, követelve egy szakmai önkormányzat létrehozását. 2009-ben elfogadták a 274/2009-es vadgazdálkodási törvényt, amely, egyebek mellett kimondta a Szlovák Vadászkamara létrejöttét is.
Hogy működik a kamara, mi a feladata?
Ez egy alulról szerveződő, demokratikus választmányok útján működő szervezet. Hatvan körzeti vadászkamara van. Ezek alá általában egy járás tartozik. Vegyük például a Komáromi járást. Itt 53 vadásztársaság működik, mindegyiknek van egy képviselője a járási gyűlésen. Ez választja meg az országos küldöttközgyűlés képviselőit. Az országos küldöttközgyűlés választja a vadászkamara elnökségét.
Milyen tevékenységet fejt ki a kamara?
Ez a rendszer önfenntartó, az államnak, tehát az adófizetőknek nem kerül pénzébe. Valószínűleg ez nem tetszik bizonyos csoportoknak, hogy van egy egységes szervezetünk, amely egységesen és hatékonyan tudja képviselni a vadászok érdekeit, úgy az állam felé, mint a partnerhatóságok felé. Van egy átfogó nyilvántartásunk is arról, ki váltotta ki a vadászjegyet. A vadászfegyverek tartásának feltétele az érvényes vadászjegy. Van egy saját szoftverünk, amivel 20 percen belül érvényes vadászjegyet tudunk kiállítani az igénylőnek. Az államigazgatásban harminc napos határidővel lehet dokumentumokhoz, akár csak személyi igazolványhoz is jutni. Mi erre 20 perc alatt képesek vagyunk. Ha ez átkerülne a járási hivatalokhoz, új embereket kellene felvenniük, új számítógépeket, új rendszert kellene beszerezniük.
Jozef Pročko a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ő a "népi vadászok" pártján áll. Ezeket az oligarchákkal szemben határozta meg, de nem fejtette ki pontosan. Kik lehetnek a népi vadászok?
Amikor a törvény parlamenti vitáját néztem, észre kellett vennem, hogy a képviselők nem tudnak különbséget tenni a vadászszervezet és a vadászati érdekképviselet között. Vadásztársaságból Szlovákiában mintegy 1800 van regisztrálva a Földművelési Minisztérium központi rendszerében. Ebből hozzávetőleg 1200 az 1969-ben alakult Szlovák Vadászszövetség szervezeti egysége. Ezek általában a klasszikus falusi vadásztársaságok. A "népi vadászat" nem tekint vissza hosszú múltra, 1947-ből eredeztethető, amikor a kommunisták átültették a 225/1947-es, úgynevezett Ďuriš-féle vadgazdálkodási törvényt, amely kimondta, hogy széles néprétegeknek kell biztosítani a vadászathoz való jogot, tehát bárki letehette a vadászvizsgát, nem csak a földtulajdonosok vadászhattak. Ha ez nem így lett volna, lehet, ma nem 66 ezer vadász lenne Szlovákiában, csak mondjuk a negyede. 1989 után kisebb vadászszövetségek is alakultak, ezeket általában azok alakították, akik valamilyen okból kiléptek a Szlovák Vadászszövetségből. De ennek így is maradt kb. 60 ezer tagja, tehát a kisebb vadászszövetségek csak a fennmaradó, pár ezer emberen osztoznak. Elsősorban ők próbálták a vadászkamarát, illetve annak demokratikus döntéshozatali mechanizmusait megkerülni. Ez a törésvonal innen eredeztethető, van egy maroknyi ember, aki úgy állítja be magát, mint ha a 66 ezer vadász érdekeit képviselné. De ma láttuk, hogy ez nem így van.
Ebben a ciklusban valószínűleg már semmi nem fog történni a vadászati törvénnyel. Szeptember 30. után a felálló új kormánynak valószínűleg nem ez lesz az első számú prioritása. Ha megindul valamiféle változtatási folyamat az állam részéről, mivel lennének elégedettek?
Az elmúlt három évben inkább kihagyták a vadászokat a törvényalkotási folyamatból, és az erő pozíciójából próbálták meg letolni a vadászok torkán a saját politikai – nem szakmai – döntéseiket. Ez ellen a Szlovák Vadászkamara úgy védekezett, hogy 2020-2021-ben, a legnagyobb lezárások idején, amikor az egyik járásból a másikba sem lehetett átmenni, sikerült 153 ezer aláírást összegyűjteni A vadászatnak van értelme című petíció alá, ebben azt kérték, hogy ne hagyják ki a vadászati érdekképviseletet a döntéshozatalból. A mai tüntetésünk egyik célja is az volt, hogy a vadászati törvényt tárcaközi egyeztetést követően, rendes törvényalkotási folyamatban, kormányjavaslatként tárgyalja a parlament, úgy, hogy ahhoz minden szakmai szervezet hozzászólhat, nem pedig képviselői módosító indítvány útján döntsenek a vidéki élet idézőjeles megreformálásáról.
