Újjászületés és gyógyítás, mit jelképez a húsvéti tojás?
A tojás a múltban fontos védelmi, gyógyító és szimbolikus szerepet töltött be.
Az élet, az újjászületés, a termékenység, a szépség és a jólét jelképe volt, a kereszténység hatására pedig Jézus Krisztus feltámadásának szimbólumává is vált - mondja Ľudmila Mitrová, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum (VSM) etnográfusa.
Elmondása szerint őseink különféle élethelyzetekben használták:
például az első szántáskor a barázdába tették, a vetésbe helyezték a jégeső elleni védelem reményében, vagy gyümölcsfák alá rakták a bőséges termés érdekében.
A tojás a halotti szokásokban is megjelent, a sírokra vitték, ahol egyet otthagytak vagy elástak. Ha másnap sértetlen maradt, azt úgy értelmezték, hogy az elhunyt lelke elégedett és védi a családot. Egyes helyeken még a 20. században is tettek tojást a koporsóba.
A húsvéti tojásnak gyógyító erőt is tulajdonítottak, például torokfájás kezelésére használták azokat a tojásokat, amelyeket a feltámadási szertartás alatt a templomban tartottak.
A tojások festése tovább erősítette mágikus jelentésüket. A nők keresztszülöttjeiknek ajándékozták, a lányok pedig a húsvéti locsolásért cserébe, illetve rokonszenvük jeléül adták a fiúknak.
A díszítésben tájegységenként különböző minták voltak jellemzőek, leggyakrabban a kereszt, a nap vagy a csillag motívumai.
Kelet-Szlovákiában a hímes tojásokat többféle technikával készítették, hagymahéjjal festették, növényekkel mintázták, savval maratták, karcolták, viasszal írták vagy különféle anyagokkal díszítették.
Míg korábban a teljes tojásokat díszítették szimbolikus célból, később egyre inkább kifújt tojások váltak elterjedtté, amelyek már elsősorban esztétikai szerepet töltöttek be.
