Új kampányfegyver: a törvénykezési szünetben jelentkezik a Híd az életbevágó kisebbségi javaslatokkal

A pozsonyi parlament decemberben befejezte működését, és ebben az összetételben már nem is ül rendes ülésen össze. Két hónap múlva választások, a képviselői padsorokba már a február 29-én megválasztott képviselők ülnek majd be. A mostani gárda 2016-ban szerezte mandátumát, az azóta eltelt majd négy év állt a rendelkezésükre, hogy elképzeléseiket törvényekké változtassák.

Mivel a törvénygyár két hónappal a választások előtt immár leállt, rendkívül meglepő, hogy a sok magyar taggal is rendelkező Híd párt most jelentkezik a nemzeti kisebbségek sorsát alapvetően meghatározó két törvényjavaslattal.

Közvetlenül karácsony ünnepe előtt arról számoltunk be, hogy egy új közművelődési intézetről szóló törvényjavaslatot kezdeményez a Híd párt, december 27-én pedig az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap számolt be arról, hogy a 2016 óta kormányon lévő vegyespárt – megbízottján keresztül – nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot szeretne a kormány elé terjeszteni.

Az az érdekes helyzet állt tehát elő, hogy négy éven keresztül a Híd a kisebbségek tekintetében romboló hatású (pl.: himnusztörvény, nyelvrendőrség), vagy legjobb esetben is csak közérzetjavító intézkedésnek (pl.: kétnyelvű táblák kihelyezése) nevezhető változásokat kezdeményezett;

lényegi változást is vélhetően magába foglaló javaslatot viszont csak akkor tesznek, amikor annak elfogadására már semmilyen gyakorlati és elméleti lehetőség sincs.

Mi az értelme négy év kormányzás után az utolsó, „tehetetlen” két hónapra hagyni ezeket? Erről először a közművelődés intézet törvényjavaslat gazdáját, Rigó Konrád államtitkárt, majd a kisebbségekről szóló törvényjavaslat gesztorát, Bukovszky László kormánybiztost kérdeztük.  

Rigó Konrád:

"Az eltelt négy évben azokra a feladatokra fókuszáltunk, amelyek a kormányprogram részei voltak. Nagyon csekély egy olyan intézményt létrehozásának az esélye, amely nem része a kormányprogramnak, főleg, ha egyik koalíciós partnerünk az egzotikus Szlovák Nemzeti Párt. Ha kormánykoalíciót alakít egy párt, akkor erre nagyobb az esély, mert mindenki meg akar egyezni."

Bukovszky László:

„Már a múlt évben elindult egy folyamat, aminek az eredménye, hogy elkészült egy jövőbeli törvény irányelve. Azt senki sem gondolta komolyan, hogy még ebben az időszakban elkészül egy kisebbségi törvény, már csak azért sem, mert nem volt része a kormányprogramnak."

Mindkét nyilatkozónk politikában jártas ember. Mégis úgy tűnik, mintha ennek ellenére megfeledkeztek volna arról az elemi változásról, amit a politikai életben a választások közeledte jelent. A reakciók nem is várattak magukra. Az új közművelődési intézet tervére a hasonló funkciót betöltő Csemadok elnöke reagált élesen elutasítóan, míg a kisebbségi törvény szükségességét a szlovák külügyminiszter zárta ki, ez utóbbi annak ellenére, hogy beosztottja egy hónappal ezelőtt még támogatólag nyilatkozott az ilyen kezdeményezésről.

Az egyszerű választópolgárban joggal merülhet fel a kérdés, rá lehet-e felősséggel bízni egy egész nemzeti közösség képviseletét a Híd pártra, ha a hangos kampány kedvéért csak most veszi elő az ilyen fontos javaslatokat.

Egyáltalán szokás ez, hogy egy választási időszak végén, szinte közvetlenül a lefújás előtt állnak elő pártok meghatározó törvények javaslataival? Erről már Öllős László politológust kérdeztük.

„Egyáltalán nem szokás, hiszen ilyen törvényjavaslatokat nem lehet végigvinni, nincs rá idő. Sem parlamenti idő nincs, hogy az illetékes bizottságokon ez keresztül menve eljusson a plénumig és ott törvény legyen belőle; sem társadalmi idő nincs erre, hogy az egyes érintettek erről elmondják a véleményüket. Ha be is kerülne a parlamenti törvényhozási folyamatba, a jövendőbeli parlamenti többség azt fog vele csinálni, amit akar."

– közölte a ma7-tel Öllős László.

A Híd remek reklámfogásként annyit mindenesetre elért, hogy két, jelenleg már megvalósíthatatlan javaslat okán a karácsonyi időszakban is sokat beszéltek róluk.