Új alapokra helyezi a tömegrendezvények biztonságát a belügyminisztérium
Szigorítaná és a mai kor kihívásaihoz igazítaná a nyilvános kulturális rendezvények biztonsági előírásait a belügyminisztérium. A javasolt törvénymódosítás új kategóriákat, kötelező kockázatelemzést és biztonsági menedzserek kinevezését hozná el a nagyobb fesztiválokra és városi ünnepségekre, miközben az önkormányzatok és a mentőalakulatok együttműködését is formális keretek közé szorítaná.
A szlovák belügyminisztérium modernizálni kívánja a nyilvános kulturális rendezvényekről szóló törvény elavult jogi szabályozását, a módosítástól az események biztonságának jelentős megerősítését várják – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Matej Neumann, a tárca szóvivője.
Michal Kaliňák államtitkár rámutatott, hogy a kulturális rendezvények jellege hatalmas változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ma már nem ritkák az olyan koncertek, fesztiválok vagy tömegrendezvények, amelyeken egyszerre több ezer, vagy akár több tízezer ember gyűlik össze, így ezek biztonsága már nem alapulhat kizárólag a szervező egyszerű bejelentési kötelezettségén.
A minisztérium célja nem a kulturális élet korlátozása, hanem olyan szabályrendszer felállítása, amely pontosan tükrözi az események méretét és kockázati szintjét. A tervezet biztosítaná, hogy a lebonyolításban részt vevő összes szereplő tisztában legyen saját kötelezettségeivel és hatáskörével, garantálva ezzel a látogatók maximális biztonságát.
Neumann hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, még 1991-ben megalkotott jogszabály már nem felel meg a kor követelményeinek. A javasolt tervezet a nyilvános kulturális rendezvények két alaptípusát határozná meg: a normál, illetve a különleges rendszerű rendezvényeket. Ez utóbbi kategóriába azok az események tartoznának, amelyeken egy időben és egy helyen legalább ötezer fős tömegre számítanak. Indokolt esetben, ha specifikus biztonsági körülmények úgy kívánják, a kisebb létszámú eseményeket is ide sorolhatják. Ezen rendezvényeknél kötelezővé tennék a biztonsági kockázatok átfogó szakértői elemzését. Ennek feladata a lehetséges fenyegetések azonosítása, a valószínűség és a következmények felmérése, valamint a megelőző intézkedések és a válságtervek kidolgozása lesz. Szintén újdonság a biztonsági menedzser intézményének bevezetése, aki a védelmi intézkedések tervezéséért, koordinálásáért és irányításáért felelős, szakmailag felkészült személy lesz.
A törvénymódosítás a hatóságok és a szervezők közötti koordinációt is szorosabbra fűzné. Egy új koordinációs szerv bevezetésével formális együttműködési mechanizmust teremtenének a szervező, az érintett önkormányzat, a rendőrség, a tűzoltó- és mentőszolgálat, valamint az egészségügyi ellátók között.
A szóvivő szerint mindez a kockázatok egységes megítélését, az előkészületek összehangolását és az arányos biztonsági intézkedések meghozatalát szolgálja már a rendezvény megkezdése előtt. Egyértelműbbé válnának az önkormányzatok és a többi közhatalmi szerv kompetenciái is, miközben a szankciós rendszer is modernizáláson esne át. A rendezvények betiltása vagy megszakítása ugyanakkor továbbra is csupán végső megoldás maradna, amelyet csak a törvényi kötelezettségek súlyos megsértése, illetve az életet, egészséget, vagyont vagy a közrendet fenyegető közvetlen veszély esetén alkalmaznának. Ahogy Kaliňák hozzátette, az új rendszer a megelőzésre épít, hogy a problémákat ne csak a baj megtörténtekor kelljen kezelni, ugyanakkor továbbra is megmarad a tér a rendezvények felesleges adminisztratív terhek nélküli megszervezésére.
