Úgy tűnik, ha akarja sem tudja leváltani a kormány Kažimírt a Nemzeti Bank éléről
A szlovák pénzügyminisztériumban és csatolt szerveiben zajló rendszerszintű korrupciót leleplező nyomozás, a Vámszedő akció néven elhíresült folyamat mérföldkövéhez érkezett az elmúlt hetekben. Ahogy egyre több érintett tesz vallomást, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, a tárca vezetése, ha tevékeny részt nem is vállalt, de a korrupciós ügyekkel tisztában kellett, hogy legyen.
Már csak a dolgok logikájából adódóan is igen valószínű, hogy a pénzügyi tárcát 2012 és 2019 között, tehát Fico miniszterelnöksége alatt vezető Peter Kažimírnak tudnia kellett arról, mi zajlik az irányítása alá tartozó minisztériumban. Ha nem így volt, az miniszteri munkáját minősíti, ha pedig igen, nos, az már nem csak politikai, de büntetőjogi felelősségét is felveti. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban több kormánypárti képviselő is úgy nyilatkozott, a minisztérium éléről 2019-ben a Szlovák Nemzeti Bank elnöki székébe katapultált Kažimírnak talán le kellene mondania.
Eduard Heger miniszterelnök ugyan szokásos alibista, középutas módján nem foglalt állást a kérdésben (ahogy egyetlen miniszter vagy pártelnök sem), a kormánypártok részéről mégis egyértelműnek tűnik az elvárás, Kažimírnak mennie kell.
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű!
A nemzeti bank elnöke jelezte, esze ágában sincs lemondani, viszont tanúként készséggel áll a nyomozók rendelkezésére.
Nem csoda, hogy Kažímír nem akar önként távozni, hiszen a kormánynak tulajdonképpen nincs eszköze arra, hogy erre rábírják. Ha ő nem akar lemondani, szinte biztosan kitöltheti a mandátumát. Csak néhány elméleti esetben lehet őt visszahívni, például akkor, ha jogerősen elítélik vagy alkalmatlanná válik funkciójának ellátására. Ugyanakkor ez sem a kormány hatásköre, erről csak a köztársasági elnök dönthet(ne). A nemzeti bank elnökének immunitását ugyanis nem csak a szlovák törvények szavatolják, Uniós alapszerződések alapján sem mondatható le csak úgy.
Kažimírnak a jelek szerint tanúként sem kell résztvennie a nyomozásban, ha nem akar. Néhány hete azt nyilatkozta, minden erejével segíti a korrupciós ügyek feltárást, de, legalábbis egyelőre, szavai legfeljebb üres gesztusként értékelendőek. A különleges ügyészség szóvivője a Denník N kérdésére nem volt hajlandó elárulni, megkeresték-e már az SZNB elnökét.
A napokban éppen szabadságát töltő Kažimír ugyanakkor azt mondja, hazatérése után azonnal felkeresi a nyomozókat és minden kérdésükre válaszol. Lemondását nem fontolgatja, politikai indíttatású nyilatkozatokra pedig nem reagál, nincs miért.
A volt pénzügyminiszter neve sokáig csak közvetve merült fel a nyomozás során, ugyanakkor nem régiben Michal Suchoba nagyvállalkozó, aki előbb vádlottja, majd egyik koronatanúja lett az ügynek, azt vallotta, tudomása van róla, hogy Kažimír maga is fogadott el kenőpénzeket. Suchoba vallomását kár lenne egyszerű lejáratási kísérletként kezelni, ugyanis Kažimír két egykori államtitkárának, Radko Kurucnak és Peter Pellegrininek(!) is felmerült a neve a kenőpénzek kapcsán.
Az is kifejezetten furcsa, hogy a Vámszedő ügy legismertebb vádlottjai, Ľudovít Makó (a pénzügyi felügyelet nyomozóhatóságának vezetője), Fratišek Imrecze (a pénzügyi felügyelet igazgatója), Daniel Čech (Imrecze elsőszámú helyettese) és Lenka Wittenbergerova (Imrecze utódja) mind-mind Kažimír tudtával és jóváhagyásával kapták meg kinevezésüket.
Juraj Šeliga, a Za ľudí képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, Kažimír vagy tudott a pénzügyi felügyeletnél folyó visszásságokról vagy tudnia kellett volna, így épp itt az ideje, hogy felelősséget vállaljon. Ha nem hajlandó válaszolni a felmerülő kérdésekre, akkor pedig le kell mondania.
Az OĽaNO-s Peter Kremský még keményebben fogalmazott. Közölte, ha a nemzeti bank elnöke augusztus végéig nem mond le önként, javasolni fogja a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságában, hogy kezdeményezzék leváltását. Más kérdés, hogy erre, jogerős ítélet hiányában, nincs sok esélyük.
A Szlovák Nemzeti Bank elnökének státuszát és elvi függetlenségét az Európai Központi Bank szabályozza. Kažimír kinevezése után lemondott minden pártpolitikai tisztségéről, kilépett a Smer-SD-ből, bár nem önszántából, erre kénytelen volt. Az uniós alapszerződések kimondják, a nemzeti bank elnökét immunitás illeti meg minden olyan ügyben, amely összefügg a Központi Banknak végzett munkájával. Arról viszont, hogy a Vámszedő-ügy összekapcsolható-e ezzel a munkával, már az EKB-nak kell döntenie. A szlovák köztársasági elnök is visszahívhatná őt pozíciójából, de ahogy fentebb már ismertettük, ennek is szigorú jogi korlátai vannak. Ha vissza is hívják Kažimírt, pozíciójából adódó lehetősége jogorvoslatot keresni az Európai Uniónál, így az ügy akár hosszú évekig is elhúzódhat.
