13.00-tól kezdődő videós műsorfolyammal emlékezünk a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára

A műsorunk elején Kövér László, az Országgyűlés elnöke szól a felvidéki magyarokhoz.

Ezután klippremier fül- és szemtanúi lehetnek műsorfolyamunk nézői, ugyanis a Derzsi György, Kovács Koppány Vadkerti Imre alkotta trió a Nemzeti Összetartozás Napjára Jöjjön a fény! című saját dalszerzeménnyel jelentkezik. A népszerű Három Királyok Produkció dala azzal a szándékkal született, hogy a Felvidék magyar közösségének egyik meghatározó dalává váljon. 

A műsorfolyamban ezután Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondja el üzenetét.

Ezt követően Éberhardon forognak kameráink, itt gróf Apponyi Albert sírjánál kezdődik a múlt felelevenítése. Apponyi több kortársa szerint a ,,legnagyobb élő magyar'' volt. A híres békeexpozéja a legfőbb tanács előtt nem vezetett sikerhez, éppen ezért lemondott tisztségéről és visszavonult a politikától.  Apponyiról sok szó esik abban a stúdióbeszélgetésben is, melyben Kovács László eleveníti fel a 100 éve történteket. 

Hogy jobban átérezzük a magyarság egyik legsötétebb korszakának pillanatait, konkrét családtörténetet hallhatunk Badin Ádámtól, Felvidék egyik legnagyobb mesemondójától, aki nagyapja életét vetíti elénk. 

Varga Zaránd Ágoston furulyajátéka alatt akár Reményik Sándor: Templom és iskola című verse is fülünkben csenghet. ,,Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!'' Ismerős felszólítás. Kétségkívül egy nemzet legerősebb bástyája a hit, az új generációba vetett bizalom és az oktatás, ha e kettő kéz a kézben jár, az a nemzet nem veszik el. Tudták ezt az utódállamok vezetői is, így minden erejükkel azon voltak, hogy megbontsák az egységet.

Az egyházak üzenetét Somogyi Alfréd református lelkipásztor, Nagy Olivér evangélikus lelkész és Karaffa János katolikus plébános tolmácsolják. 

Kovács Fruzsina a Hazám, hazám című népdal megszólaltatója után százéves mozink a Jezsó család megpróbáltatásaival folytatódik. Újraélhetjük, beleélhetjük magunkat azoknak a magyar embereknek a sorsába, akiknek nem volt beleszólásuk saját életükbe. Milyen érzés lehet felszámolni és hátrahagyni egy élet munkáját? Sose tudjuk meg, de sose feledjük, hogy elődeink kiálltak magyarságuk mellett, ezért nem volt maradásuk. 

A Pósfa zenekar maga a magyarság, Felvidékről szeretettel nevet viselő összeállításuk szívmelengető, ebből szemezgethetünk. A koronázási város, Pozsony a következő megálló a trianoni kálváriában. A pozsonyi lakosság ellenállása a Csehszlovákiához való tartozással szemben vérrel színezte be a Duna vizét. Hallgassuk meg a pozsonyi sortűz történetét Brogyányi Mihály elbeszélése alapján. 

Tompa Mihály Fenyő-kereszt című verse dallamot kapott, amit Zsapka Attila tolmácsolásában hallhatunk megemlékezésünkben. Kameráink földön, vízen és levegőben forognak, hogy képet adjanak a százéves sebekről. Mácza Mihály segítségével Komáromról, a kettészelt városról tudhatunk meg százéves történeteket. 

Korpás Éva segélykérése csodálatos énekhangján igazán szívhez szóló és remek felvezetése Kassa városának megpróbáltatásához. Balassa Zoltán a szlovák történészeket is ámulatba ejtő kassai ellenállásról szolgál nekünk újdonságokkal. 

Sírva vigad a magyar, tartja a mondás. Talán kiegészíthetnénk azzal, hogy még akkor, ha tilos is, hiszen megszámlálhatatlan alkalommal próbálták fejét venni kultúránk és hagyományaink őrzésének, eddig mindhiába. Az ötvenéves Szőttes néptánc együttes és Écsi Gyöngyi gömöri meséje ad ízelítőt a messze földön híres magyar virtusról. 

A vármegyék látogatása mindig misztikus és működésbe hozza fantáziánkat,  nem szólva arról, hogy ha olyan szomorú históriával bírnak, mint Árva és Bars  a külhonba szakadt vármegyék, ismerjük meg történetüket. 

Erdély, Vajdaság és Kárpátalja, nem nehéz megtalálni a közös nevezőt. Hogyan élik meg és kamatoztatják nemzetiségüket, magyarságukat a többi elcsatolt területen élő testvéreink? Erről Pásztor István, Brenzovics László és Kelemen Hunor, a három legnagyobb lélekszámú közösség politikai vezetői beszélnek műsorunkban. 

Népszerű előadónk, Szarka Tamás dala után Popély Gyula történész segítségével próbáljuk átfogóan megvilágítani az okokat, okozatokat és a trianoni következményeket.  

A víz nagy úr, sok mindenre képes. Éltető és pusztító is egyben. Az Ipoly folyó történetét Wollent József hívja életre kameráink előtt. Megtudhatjuk, hogyan lett a sok helyen átgázolható folyóból hajózható folyó Masaryk és Beneš kapzsisága miatt.

Varga Zaránd Ágoston a Magyar fiú énekét adja elő, ezek után a derékba tört bodrogközi sors elevenedik meg műsorunkban. 

Zsapka Attila megzenésítésében Tompa Mihály: A gólyához című versét hallhatjuk, majd a népszerű és várakozáson felüli sikerekkel bíró műsorunk, a Vízsodorta históriák egy részletét láthatják a nézők, amely a medvei híd és a kakastollasok történetét hozza közelebb. 

Kovács Fruzsina népdalcsokra után további két külhonba szakadt vármegyeház, Trencsén és Zólyom képei tűnnek fel. 

A több, mint ötvenezer tagot számláló Csemadok kulturális szervezet összetartó ereje megkérdőjelezhetetlen és mindig is a legmeghatározóbbja volt az elszakadt magyarságnak, több más civil szervezettel egyetemben. A kulturális élet és a civil szféra néhány képviselője, Bárdos Gyula, Gubík László, Karaffa Attila, Csáky Csongor és Puskás Attila üzenetével folytatódik százéves mozink, amely ezen szervezetek együttműködésével jött létre. 

Gyermekeink vérébe kódolva vannak a magyarság megpróbáltatásai. Nagy átéléssel és odaadással születnek csodálatos előadások, az egyik a füleki Zsibongó gyermekszínház előadása, a Kis Kuruc, amelynek részletét műsorfolyamunkban is megjelenik. 

A Sáros és Szepes vármegyékben tett látogatás után a Kodály Zoltán daloskör Magyar Ünnepi Dalát hallhatják és láthatják nézőink. 

Számos történész pályafutása a trianoni szálak kibogozásával telik, a Várpalotán működő Trianon-múzeum rengeteg korabeli dokumentumot tárol és elemez. Egy összeállítással szolgáltak műsorunk színesítéséhez, amelyből egy eddig még nem ismert naplórészlet bukkan fel a csehek bevonulásáról. Ezek után ismét Popély Gyula történész a Trianon utáni magyar sorsról beszél kameráink előtt. 

Korpás Éva éneke után a szimbólummá vált Esterházy Jánosra, Csehszlovákia legnagyobb mártír politikusára való emlékezéssel folytatjuk Molnár Imre segítségével. 

Kereshetünk ésszerűséget, de vajmi keveset találunk Nagy- és Kisszelmenc történetében. Faluk, amelyek két országhoz tartoznak. Ez mutatja az utódállamok kapzsiságát, Ukrajna és Csehszlovákia élősködik rajtuk tovább a második világháború után. 

Zsapka Attila az Imafüzér című megzenésített verset adja elő, amely után Tolcsvay László és Bródy János ,,Jöjj kedvesem'' című dala hangzik el ismert határontúli előadók tolmácsolásában. 

A többórás megemlékezés a Magyar Közösség Pártja támogatásával  jött létre. A felvidéki magyarság jövőjét a politika alapjaiban határozza meg, de milyen lehet ez a jövő?  Százéves mozinkban Őry Péter, Csáky Pál, Berényi József és Menyhárt József ad hangot gondolatainak. 

Nélküled. Talán elég ennyi, hogy minden magyar szíve nagyot dobbanjon. A DAC szurkolók himnuszává vált Ismerős Arcok-sláger útja a világ magyarságához a példa arra, hogy szomjazzák, szomjazzuk az összetartozást. Kövesdi Károly Topográfia című verse Bocsárszky Attila jóvoltából kel életre. 

Műsorfolyamunk záróakkordja pedig a Himnusz, amelyet minden törekvés ellenére még 2020-ban is bátran énekelünk. Több mint hétórás műsorunk végén 64 fiatal szavalja el nemzeti imánkat. 

Emlékezzenek velünk, kövessék műsorunkat!

Voltunk, leszünk, emlékezünk.