Több mint 40 ezer ember nem hajlandó harcolni Szlovákiáért. Naď szerint haszontalan a nyilatkozat

Szlovákiában viszonylag nagy csoport olyan férfi él, akik reálisan tartanak attól, hogy az állam behívja és hadba küldi őket.

A törvény gondol ezekre a férfiakra is - minden év január végéig lehetővé teszi azok számára, akik akár elméletileg is megtagadják a fegyveres harcot, hogy aláírják az ún. rendkívüli katonai szolgálatot megtagadó nyilatkozat.

Idén rekordszámú szlovákiai polgár nyújtotta be a szóban forgó nyilatkozatot, Jaroslav Naď védelmi miniszter azt állítja, hogy több mint 40 ezren. Összehasonlításképpen: tavaly kevesebb mint 1500-an tették meg ezt, az azt megelőző években pedig csak néhány száz ilyen nyilatkozatot fogadott be az állam.

A meredek növekedés elsősorban a szomszédságunkban zajló háborútól való félelemnek köszönhető, de a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás is közrejátszhat ebben.

Naď az állam védelmi képességének csökkentéséért a Smer politikusait, élükön Robert Ficóval is felelőssé teszi.

„Éppen az olyan emberek, mint Fico és Blaha miatt csökken az ország védelmi képessége. Idén több mint 40 ezren nyújtották be azt az űrlapot, ami egyébként teljesen haszontalan” – jelentette ki Naď Braňo Závodský műsorában a Radio Expresben.

– magyarázta a miniszter.

A nyilatkozatot január végéig nyújthatta be minden katonaköteles, azaz 18 és 55 év közötti szlovák állampolgár férfi, akik vallási vagy lelkiismereti okokból tagadhatják meg, hogy fegyvert fogjanak. Akinek nem volt ideje leadni a nyilatkozatot, vagy nem tudott erről a lehetőségről, az jövő év januárjában teheti meg ezt újra.

Nyilatkozatot azonban csak békeidőben lehet benyújtani. A háború kitörése után leadott nyilatkozatot az állam már figyelmen kívül hagyná.

Ugyanakkor érvényesek Naď szavai, miszerint azok sem kerülik el a katonai szolgálatot, akik aláírták a nyilatkozatot. Az állambiztonságról szóló alkotmánytörvény ugyanis kimondja, hogy az államfő alternatív szolgálatra hívhatja be azokat is, akik megtagadták a rendkívüli katonai szolgálat teljesítését.

Már egy tavalyi felmérés megmutatta, hogy Szlovákiában sok olyan ember él, aki nem lenne hajlandó harcolnia a hazájáért. A Hogy van, Szlovákia? elnevezésű felmérés tavaly március és április fordulóján készült, vagyis már akkor, amikor folytak a harcok Ukrajnában. A megkérdezetteknek mindössze 27,5 százaléka válaszolta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert fogni kezébe a hazájáért, nagyjából 37 százalékuk adott nemleges választ, és körülbelül egyharmaduk nem tudott válaszolni a kérdésre.

Miközben 2017-ben még sokkal merészebbek voltak Szlovákia polgárai, akkor a megkérdezettek 56 százaléka lett volna hajlandó fegyvert fogni a hazájáért.

– kommentálta a felmérést Barbara Lášticová, a Szlovák Tudományos Akadémia társadalompszichológusa.

Az emberek azt is félreértelmezték, hogy az állam évente ún. mozgósítási gyakorlatokat tart. Ezek esetében azonban nem arról van szó, hogy a férfiakat háborúba hívják, ahogyan attól az összeesküvés-elméletek egyes hívei tartottak.

– magyarázta Martina Kovaľ Kakaščíková, a Védelmi Minisztérium szóvivője.

És egyes politikusok is csak olajat öntöttek a tűzre. A Republika vezetője, Milan Uhrík például a közösségi oldalán értekezett a „háborús meghívásról”. A témát később a Smer is magáévá tette.

A párt alelnöke, Ľuboš Blaha szerint a szlovák férfiakat az a valós veszély fenyegeti, hogy Ukrajnába kell menniük harcolni.

„A családok elveszítik fiaikat, a nők elveszítik a férfiaikat" - állította a Smer politikusa egy sajtótájékoztatón.