Tizenegy éve gyilkolták meg Basternák Lászlót, az MKP politikusát - tizenegy éve nincs jogerős ítélet
Napra pontosan tizenegy évvel ezelőtt, 2010. július kilencedikén lőtték agyon Basternák Lászlót, az MKP járási elnökét, Nyitra megyei képviselőjét. Bár tavaly decemberben úgy tűnt, pont kerül az ügy végére, a gyilkosság megrendelésével és közvetítésével megvádoltak 21-21 év fegyházbüntetést kaptak, a fellebbezések miatt az ügy azóta sem emelkedett jogerőre.
A kutyasétáltatásból hazatérő politikust saját háza előtt, családja szeme láttára lőtte agyon az azóta jogerősen 25 év fegyházra ítélt Kaluz István. A szörnyű tragédia akkor csak a felvidéki magyarság körében vert komolyabb hullámokat, a szlovák sajtó méltatlanul keveset foglalkozott az üggyel, pedig korábban is számos jele volt annak, a politikus életveszélyben van. Az év márciusában már megpróbálták megölni, szintén saját otthona előtt, a pisztolylövés azonban célt tévesztett, háza kapujába fúródott. Ezt követően Basternák rendőri védelmet kért, majd látva, ez mivel jár, inkább lemondott róla. Ismerősei szerint Ógyalla korábbi polgármestere fegyvert és golyóálló mellényt vásárolt, de az előbbit szinte soha, az utóbbit pedig csak a halála előtti hetekben hordta. Korabeli sajtóhírek szerint a halála előtti estén is be akart valaki törni Basternák házába, de dolgavégezetlenül távozott, a reggel kiérkező rendőröknek a politikus azt ígérte, feljelentést tesz. Erre már nem maradt lehetősége...
Bár az elkövetőt néhány nap után Bősön elfogták, s alig egy éven belül jogerősen el is ítélték, az már hamar kiviláglott, nem Kaluz volt az, aki kitervelte Basternák megölését, a férfi csupán megbízást hajtott végre.
Hogy kiét, az hosszú évekig nem derült ki, s talán örökre rejtve marad, ha ugyanez a kör nem vesz részt Ján Kuciak és jegyese meggyilkolásában. A nyomozás ugyanis hét év után új erőre kapott, az akkor már évek óta rács mögött ülő Kaluz mellé megrendelőt és közvetítőt is találtak a rendőrök - köszönhetően annak (is), hogy Kaluz végre hajlandó volt vallani. 2019 januárjában hivatalosan is meggyanúsították Alena Zsuzsovát, Roman Ostružlíkot, Vladimír Mosnárt és Ladislav V.-t Basternák meggyilkolásának ügyében, őrizetbe végül Mosnár és Ostružlík került – Zsuzsová ekkor a Kuciak-gyilkosság miatt már előzetes letartóztatásban volt.
Ma már tudjuk, a gyilkosság értelmi szerzője Basternák helyi ellenlábasa, a Most-Híd színeiben polgármesteri babérokra törő Roman Ostružlík volt, Zsuzsová itt is a közvetítő szerepét játszotta, Mosnár pedig afféle lótifutiként, sofőrként játszott szerepet a gyilkosságban, s ő volt az, aki Kaluzt végül "beszervezte" – a rendőrség szerint mindketten egy, a Sýkora-klánhoz köthető őrző-védő csoport tagjai voltak. A 2020 áprilisában indult per tartogatott néhány különös fordulatot. Ostružlík például azzal vádolta meg Zsuzsovát, az asszony áll a Basternák elleni korábbi merényletek mögött, tulajdonképpen azt vallotta, a vele intim viszonyban lévő Zsuzsová anélkül rendelte meg a gyilkosságot, hogy ő tudott volna róla. Három hónappal a vallomás után Ostružlík visszavonta azt, rendőrségi nyomásgyakorlásra hivatkozott. A tárgyalás során tanúként szerepet kapott a Kuciak-gyilkosság miatt vádalkut kötő, majd 15 évre ítélt Andruskó Zoltán is, aki szintén Zsuzsová ellen vallott, azt állítva, az asszony egy Basternák elleni sikertelen bombamerényletről is beszámolt neki.
A per 2020. december negyedikén zárult, az ügyészség ugyan 25-25 évet kért mindhárom vádlottra, de Ostružlík, Mosnár és Zsuzsová végül 21 év fegyházbüntetéssel megúszta. Apró szépséghiba, hogy a vád és a védelem fellebbezései miatt az ítélet azóta sem emelkedett jogerőre.
A méltó büntetésre tehát tizenegy év után is várni kell.
Csáky Pál, az MKP akkori elnöke egy sokatmondó, s a történtek fényében szomorú történettel szemléltette Basternák utolsó heteinek hangulatát. "Nem sokkal a tragédia előtt a pozsonyi székházban gyűltünk össze OT-ülésre, óriási hőség volt" - meséli Csáky. "Abban a rettentő melegben mindannyian rövidujjú ingben ültünk a nagyteremben, csak egyedül Lacin volt zakó. Viccesen kérdőre vontam, hogy mi a csudának visel ebben a melegben zakót."
Látszott rajta, mennyire zaklatott állapotban van, nem is nagyon figyelt a környezetére - emlékszik vissza az akkori pártelnök az esetre.
Csáky, mint mondja, először nem is értette, mire gondolhat Basternák, kisvártatva derült csak ki, még az MKP székházában is golyóálló mellényt visel.
Akkor nem nagyon volt idejük hosszabban elbeszélgetni, meséli Csáky, aki azt tervezte, hamarosan felkeresi az MKP akkori járási elnökét, de erre már nem kerülhetett sor. AZ OT után néhány héttel agyonlőtték Basternákot.
Mint mondja, korábban is sejtették, valami gond lehet Basternák körül, egy májusi komáromi országos konferencián ugyanis arról beszélt, igen komoly feszültségek vannak a helyi MKP-sok és a Most-Híd között. "Az elődöm is szítja a feszültséget" - mondta akkor Basternák, utalva az akkor már Most-Hidas Bastrnák Tiborra. "Arra gondoltam, nincs ebben semmi különös. Országos elnök voltam, tudtam, hogy máshol is előfordult hasonló, majd a választások után (2010. június 12-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában - a szerk. megj.) leülünk megbeszélni a dolgokat, szépen lecsillapodnak az indulatok."
Csáky úgy emlékszik vissza párttársára, hogy az "tisztességes, elkötelezett magyar ember volt", akivel mindig remekül együtt lehetett dolgozni.
Az egykori pártelnök szerint érdekes kérdés, vajon a Most-Hídból ki hagyta jóvá, hogy a gyilkosság megrendeléséért első fokon 21 évet kapó Roman Ostružlík a párt színeiben polgármesternek jelölje magát Ógyallán, úgy, hogy tudvalevő volt, ha győz, hivatalvezetőt csinál Alena Zsuzsovából. Csáky volt az első, aki még az újratárgyalások előtt felvetette, a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban megjelent információk fényében elképzelhető, kapcsolat van a két szörnyű eset között. A rendőrség többször meghallgatta Csákyt, tanúként részt vett a tárgyalásokon is, úgy Kaluz perében, mint a 2020-as újratárgyalás idején.
A politikus megerősítette portálunk információit, elmondta, úgy tudja,
valóban nem döntöttek még a fellebbezésekről, a kiszabott ítéletek tehát nem jogerősek.
