Tíz éve napirenden a dunai komp ügye
2015 egyik nyári hétvégéjén Sopronba indultam Dunaszerdahelyről. Akkor még nem létezett az R7-es autópálya, így a legegyszerűbb az volt, hogy a dunai csatornán komppal átkelve közelítek Magyarország felé. A kikötőben ekkor már ott virított a vadonatúj komp, nagy betűkkel rajta a neve: Ostrava.
Vajon milyen összefüggés lehet a Duna és Ostrava között, hogy egy itteni új hajót így nevezzenek el? El is határoztam, hogy erre majd rákérdezek. Így is történt és a Vízügyi Beruházó Vállalat (VV Rt.) sajtóilletékese meg is írta, hogy ő a névadás okát nem tudja, de kérdezzem meg a Ponton City Kft.-t, mert övék a hajó. Erre persze felfigyeltem, mert új információ volt, hogy az addigi állami tulajdonú régi kompot most egy magáncég kompja váltja. Rövidesen sikerült is megszerezni az új komp működtetéséről szóló szerződést, amelyet 15 évre kötöttek és 25 millió eurót garantált a komp tulajdonosainak.
A témáról kétoldalas cikk jelent meg a járás minden postaládájába bekerülő Propagand című ingyenes havilapban, így jutott el Érsek Árpád akkori ellenzéki képviselő somorjai postaládájába is, aki nem volt rest lehajolni a témáért és a cikk alapján interpellációt nyújtott be Peter Žiga, akkori környezetvédelmi miniszternek. Érsek azonban óvatos ellenzéki volt, s nem szóban, hanem írásban kérdezte a minisztert, aki szintén papíron küldte meg neki a választ, így a nagyközönség figyelmét elkerülve vitatták meg a témát. Jótékony feledésbe merült volna a történet, ha Veronika Remišová képviselőnő nem veszi a fáradságot és nem olvassa el az erről szóló iratokat és nem hív össze 2015 őszén egy sajtótájékoztatót a vélhetően túlárazott komp témájában, ami talán még a vártnál is jobban sikerült. Végső soron könnyen érthető volt minden részlete. A téma tehát nagyot szólt, hónapokig napirenden volt, sőt, még rendkívüli parlamenti ülést is sikerült az ellenzéknek összehívnia komp-ügyben.
2016-tól aztán az események furcsa kaleidoszkópja játszódott le a választók szeme előtt, amelynek lényege az volt, hogy valami fontos összetevő mindig hiányzott ahhoz, hogy a magáncég drága kompját olcsóbb, reálisabb árú megoldásra lehessen változtatni. Volt új versenytárgyalás, de a győztes nem tudta biztosítani a hajót. 2020-ban már megvolt az új komp is, csak közben már nem az volt a miniszter (Sólymos László), aki ezt az új kompot megálmodta, aki pedig miniszter volt (Ján Budaj), az biztonsági kockázatokra hivatkozva nem akarta az új kompot üzemkésznek elfogadni, így az éveken keresztül a farkastoroki kikötőben pihent.
Így a hajó a majd négyéves ringatózás után célba vette a felvízcsatorna által a világtól elzárt Vajka kikötőjét, és 2024. december elsejétől az utazni vágyó közönség szolgálatába állt, immár nem a magáncég, hanem az állami Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) üzemeltetésében. Az új komp neve Bodíky. Ennek már több köze van a Dunához, hiszen ez is egy olyan település – Bodak –, amely Vajkához hasonlóan az új meder túlsó oldalán rekedt.
Mondhatnánk, hátra lehet dőlni, megvan az új komp, oda-vissza jár a dunai felvízcsatorna két partja között, de ez nem lenne igaz, mivel a komp rövid időn belül meghibásodott, s olykor napokig állt. Ezzel kapcsolatosan lapunknak a tulajdonos VV és az üzemeltető SVP sajtóosztálya elmondta, hogy a technikai problémák miatti leállások oka a korábbi menedzsment rossz döntéseinek a következménye, az, hogy évekig kihasználatlanul állt a pozsonyi kikötőben. A hosszú szünet kártékony hatását megerősítette lapunknak a kompot gyártó SAM Industry Rt. felügyelőbizottsági elnöke, Gyurovszky László is, aki elmondta, a kikötőben való többéves veszteglés tönkreteszi a vízi járműveket. Konkrét információjuk nincs a meghibásodás mibenlétéről, de a beszállítói szerződésük értelmében, ha a VV igényt tart rá, munkatársai kiszállnak a helyszínre és megjavítják a kompot. A VV azonban közölte, ők maguk foglalkoznak a hiba elhárításával. Bízzunk benne, hogy a bemelegítő szakasz kisebb-nagyobb problémái után a komp zavartalanul szállítja majd az átkelni vágyókat!
A problémás helyzeteknek ezzel azonban még mindig nincs vége. Az új komp érkeztével az utazók egy része új helyzettel találta szemben magát, hiszen a Bodíky nem szállít 3,5 tonnánál nagyobb járműveket. Ez közbiztonsági szempontból is kényelmetlenül érintette a lakosságot, mivel például a tűzoltó autó most már nem kelhetne át a komppal, annak vagy Pozsony vagy Bős irányából kellene megközelítenie az érintett településeket. De ugyanez a helyzet az egyéb fuvarozó járművek esetében is, s a kerülőút természetesen plusz költségeket is jelent.
A vízerőmű vonzáskörzetében levő települések, Somorja, Keszölcés, Nagyszarva, Felbár, Csallóköznádasd, Baka, Bős, Bodak és Vajka képviselői az ügyben a VV vezérigazgatójához, Peter Moldához fordultak és panaszt tettek Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszternél.
Kommunikációjukban azonban már nemcsak a komp problémájával foglalkoztak, hanem emlékeztettek arra az évtizedek óta csak ígéret szintjén marad szólamra, hogy az érintett települések kompenzációban részesülnek a kockázatok és a vízerőmű bekebelezte földterületek után, hiszen elestek az ingatlanadótól. Ahogy azt Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd polgármestere lapunknak elmondta, több mint harminc éve élnek a vízerőmű árnyékában, amely számukra semmilyen előnyt nem jelent, a hátrányokat viszont el kell viselniük. Akkoriban tervek készültek a lakossági csatornahálózat ingyenes kiépítéséről, valamint a megtermelt villamos energiából való kedvezményes részesedésről, ezek azonban az ígéret szintjén maradtak.
Bóna Zsuzsanna elmondása szerint a kilátások akár kedvezőnek is mondhatók. Már megéltek sok kormányt és sok politikusi ígéretet hallottak, mégis úgy tűnik, hogy mostani partnerük – legalább a tárgyalás szintjén – hajlandó foglalkozni a települések panaszaival. Ennek tudható be az is, véli a polgármester, hogy a február eleji találkozót máris egy újabb követ, mostani lapszámunk megjelenésével egy időben, február 12-én.
Azt már most is lehet tudni, mondja beszélgetőpartnerünk, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb járművek komppal való szállításának kérdésében kompromisszumos megoldás várható.
A VV képviselőjétől megtudtuk, hogy a nagyobb járművek szállítására a szolgáltatót semmi sem kötelezte, és ezt a gyakorlatot – az életvédelmi szervek járműinek kivételével – immár nem szeretnék folytatni.
Hogy sikerül-e a vízerőmű környéki polgármestereknek kiharcolniuk településeik új besorolását és ennek alapján igényt tarthatnak-e valamilyen kompenzációra vagy kedvezményes juttatásokra, ez még a jövő zenéje. Lapunkban, illetve a ma7.sk portálon viszont a továbbiakban is beszámolunk az üggyel kapcsolatos minden lényeges történésről.
Megjelent a MAGYAR7 6. számában.
