2025. december 17., 17:31

Tibor Gašpar a Beneš-dekrétumok kapcsán: akik emlegetik, megnézhetik magukat...

Tibor Gašpar (Smer-SD) parlamenti alelnök visszautasítja azt az állítást, hogy a parlament az együttműködő terheltek, az úgynevezett „bűnbánok”, a hatóságokkal együttműködő terheltek jogintézményének módosítását az ő személyes érdekei miatt fogadta volna el.

Tibor Gašpar
Tibor Gašpar
Fotó: TASR

A TASR hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: saját büntetőügyében nincs szüksége ilyen jellegű változtatásra. Meglátása szerint ezt az intézményt még ennél is „alaposabban át kell dolgozni”.

Gašpar hangsúlyozta: a jogszabályba egyértelműen be kell építeni annak meghatározását, hogy milyen, pontosan körülhatárolt esetekben kell megszüntetni az együttműködést az együttműködő terhelttel.

Az én ügyem nem ezen áll vagy bukik”

– jelentette ki a TASR-nek.

Az egyetlen, jelenleg folyamatban lévő büntetőügyemben olyan a helyzet, hogy alapvetően nincs szükségem erre a módosításra. Bizonyítottuk, hogy az együttműködő terheltekre, hangsúlyozom, kizárólag együttműködő terheltekre épül a vádemelés ellenem, nincs semmilyen okirati, tárgyi vagy egyéb bizonyíték, és már azt is igazoltuk, hogy a mi ügyünkben hazudnak. Nekem személy szerint nincs szükségem arra, hogy a Büntető perrendtartás kimondja: ha egy másik ügyben hazudnak, akkor a vallomásuk nem használható fel”

– reagált azokra a kijelentésekre, amelyek szerint a bűnbűnókra vonatkozó módosítás az ő személyének kedvezne.

Gašpar abszurdnak tartja, hogy az együttműködő terheltek vallomásait önmagukban releváns és felhasználható bizonyítéknak tekintsék. Véleménye szerint az európai joganyagból és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából is az következik, hogy az ilyen vallomásokat ellenőrizni kell, és velük szemben fokozott óvatosság indokolt. Hozzátette: léteznek olyan ítéletek, amelyek egyetlen együttműködő terhelt állításaira alapozva születtek meg.

Nagyon sok oka van annak, hogy az én nézőpontomból miért kell ezt az egész jogintézményt tovább módosítani és újragondolni. Ezzel az intézménnyel durván visszaélték, felelőtlen módon, annak jegyében, hogy harcolni kellett a Smer politikai párt és annak jelöltjei ellen”

– tette hozzá.

Gašpar szerint az, hogy a módosítás a Büntető törvénykönyvhöz benyújtott módosító indítvány formájában jelent meg, politikai megállapodás eredménye volt. Úgy véli, további javaslatok is érkeznek majd az együttműködő terheltek intézményének átalakítására, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, milyen formában és mikor.

„Ha valaki eltitkolja a saját bűncselekményét, hazudik vagy valótlan állításokat tesz a vallomásaiban, sőt előfordul az is, hogy egy másik tanút hamis tanúzásra vesz rá, akkor miért maradnának meg ezeknél az embereknél az előnyök? Ez abszurd. Egyértelműen rögzíteni kell az arányosságot és az egyensúlyt aközött, hogy az együttműködő terhelt milyen bűncselekményt követett el, és milyen bűncselekmények feltárásához járul hozzá” – fogalmazott.

A Progresszív Szlovákia (PS) kritikájára reagálva Gašpar kijelentette: a mozgalmat valójában inkább az új tényállások zavarják, amelyek a Beneš-dekrétumokra vonatkozó kijelentésekkel, illetve az idegen hatalom általi választási beavatkozással kapcsolatosak. „Talán attól félnek, hogy a Beneš-dekrétumokról tett kijelentéseik miatt most büntetőeljárás indul ellenük. Nem fog. Ezek a tényállások a hatálybalépéstől kezdve érvényesek, nem visszamenőleg. Rajtuk múlik, hogy a jövőben is tesznek-e ilyen kijelentéseket” – mondta a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke.

Az új jogszabály indokolása szerint az együttműködő terheltek jogintézményét visszaélésszerűen alkalmazták olyan esetekben, amikor személyeket olyan vallomások alapján ítéltek el, amelyek később megbízhatatlannak bizonyultak. A kormánykoalíció álláspontja szerint a bíróságok nem fordítottak kellő figyelmet e vallomások hitelességének értékelésére. A Büntető perrendtartás módosítását a parlament a múlt héten fogadta el, a Büntető törvénykönyv átfogó módosításának részeként.

Tibor Gašparparlamenti alelnök és volt országos rendőrfőkapitány több más személlyel együtt vádlott a Tisztítótűz (Očistec) fedőnevű ügyben. A korábbi Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) 2020-ban tartóztatta le őt több volt rendőri vezetővel együtt. A vádirat szerint a csoport egy nyitrai vállalkozó, Norbert Bödör körül működött.

Megosztás
Címkék