Tető alá hozható a magyar egység, vagy erősebbek az ellentétek? A három párt politikusait kérdeztük

Az MKP korábbi elnöke, jelenlegi elnökségi tagja szerint, "már az első tárgyalási kör után nyilvánosságra került:

  Menyhárt hozzátette, dolgoznak az előkészítő bizottságok, amelyek feladata az új párt struktúrájának megalkotása: "ez részben politikai, részben jogi és egyéb kérdések sorának tisztázását követeli meg. Nem egyszerű feladat, de ezt a munkát egyszerűen nem lehet megspórolni".

A politikus úgy véli,  

Menyhárt szerint kétféle vélemény fogalmazódott meg: "van, aki azt mondja, hogy ne foglalkozzunk a megosztó kérdésekkel, kizárólag azzal, ami előre viszi a megegyezést. Kétségkívül rövidtávon ez az egyszerűbb, gyorsabb és elegánsabb megoldás. Kérdés viszont, hogy

Így is elmondható, bár nem egyszerű, de még mindig könnyebb feladat a tárgyalóasztalnál érdekalapon megegyezni a részletkérdésekben, mint a megszületett döntéseket alsóbb szinte applikálni, elfogadtatni. Járási vagy akár települési szinten nem a politikai döntéseket, hanem az emberi viszonyokat mérgezte meg a korábbi szembenállás. Ezeket feloldani időt igénylő munka lesz" - hangsúlyozza az MKP-s politikus.

Az egységes magyar párt kapcsán Menyhárt megjegyezte: 

A következő helyhatósági és megyei választásokra már egyidőben kerül sor. Az MKP megyei eredményeihez mindig hozzátett a megyei választásokon való hagyományosan alacsony részvétel. Az egyidőben történő szavazás borítékolhatóan nagyobb részvételi arányt generál, ha továbbra is tényező kívánunk maradni régióinkban, csak egységes listával indulhatunk. Egy választási kampány kifutása nem egy hét, ha nem akarunk teret veszteni szülőföldünkön, nemcsak megalkotni kell az új párt struktúráját, de gyorselemzés után azonnal korrigálni a tapasztalt hibákat, mert kampányidőszakban mind erre már nincs mód".

„Az elmúlt évek legígéretesebb tárgyalása zajlik” – kezdte Rigó Konrád, mikor arról kérdeztük, hol tart most az egységesülés folyamata. Mind a pártvezetés, mind a szakmai munkacsoportok rendszeresen találkoznak, ez utóbbiak a pártstruktúra gyakorlati kérdéseivel, illetve a szakmai program kidolgozásával foglalkoznak. A Most-Híd elnökségi tagja elmondta,

a felek abban állapodtak meg, a közvéleményt csak akkor tájékoztatják majd a dolgok állásáról, ha konkrét, érdemi megállapodások születnek. Ezekről a pártelnökök közösen számolnak majd be.

Nyilván vannak nézetkülönbségek, sőt vannak dolgok, amelyekben „homlokegyenest mások az elképzelések”, de minden kérdést megnyitottak, ezekről pedig őszinte párbeszéd zajlik – közölte. 

Sólymos László, a magyar belpolitikával kapcsolatos Facebook-posztjaiban Rigó Konrád nem talált kivetnivalót. „Teljesen egyetértek velük”, mondta, „sőt,

Rigó hozzátette, rendben lévőnek tartja, ha partnereik nyilatkoznak az ilyen kérdésekben, sőt, örülne, ha kifejtenék álláspontjukat, „nem kell, hogy csitítgassuk egymást, a véleményünket őszintén, nyíltan és egyenesen vállalnunk kell!” – fogalmazott.

A „megbeszélések elég ütemesen” haladnak, az év végéig megszülethet az érdemi egyezség,

mondta Rigó, de, hogy ennek minden részletre kiterjedő, technikai kérdéseire mikor születik válasz, azt még nem tudta megbecsülni. 

„A felek számára érezhetően fontos, hogy a megállapodás biztos lábakon álljon. Ha ennek az a feltétele, hogy néhány hetet csússzon annak jogi formába öntése, az nem lehet akadály. Hosszútávra keresünk megoldást, egyértelmű, őszinte ajánlattal akarunk választók elé lépni.”- zárta szavait Rigó Konrád.

Agócs Gergely, az Összefogás mozgalom alelnöke elismerte, vannak és lehetnek is ideológiai különbségek a pártok között, ám eddig ezekkel még nem volt idő foglalkozni.

Az elsődleges cél, vagyis a fő mondanivaló ugyanis az volt, hogy a következő választáson a három párt már együtt induljon.

A közös párt programját, témáit és prioritásait is majd az egyes munkacsoportok fogják meghatározni – mutatott rá.

„Ez persze nem azt jelenti, hogy az ideológiai különbségekkel nem fogunk a későbbiekben foglalkozni” – hangsúlyozta az Összefogás politikusa, aki szerint annak érdekében., hogy kezelni tudják még a legvitásabb kérdéseket is, az ideális az lenne, ha három csoportba osztanánk fel a témákat.

Az elsőbe az olyan kérdések tartoznának, amelyek kapcsán mind a három fél egy álláspontot képvisel. A másodikba azok a témák kerülnének, amelyekben semlegesek az álláspontok. A harmadikba pedig az olyan vitás kérdések, amelyek megítélésében diametrális ellentétek vannak a három párt között.

Agócs Gergely az eddigi hárompárti találkozókkal és egyeztetésekkel összefüggésben az hiányolta leginkább, hogy eddig nem esett szó arról, hogy az egyes témákban hogyan és milyen módon – közösen vagy sem – lépnek majd fel.

„Ahogyan azzal sem foglalkoztunk, hogy ha szlovákiai vagy magyarországi partnereinkkel kell találkoznunk, akkor ezeken a találkozókon milyen felállásban, hogyan veszünk részt” – tette hozzá.

Agócs elmondta azt is, úgy látja, az MKP és az Összefogás ideológiailag közelebb áll egymáshoz, még akkor is, ha a két párt „egy kicsit más stílusú politikát” folytat. „A nagyobb távolságot az MKP-Összefogás és a Híd között látom” – vélekedett.

Reagálva az elmúlt napok megszólalásaira,

az Összefogás alelnöke nem tartja szerencsésnek, hogy „magyarországi ügyek miatt keltünk feszültséget” közösségünkön belül.

„Nem szabad megengedni, hogy ezek a kérdések mélyítsék köztünk az árkokat” – jelentette ki.

Végül hozzátette, éppen az elmúlt napok mutatták meg, hogy noha nagyon fontos az egységes magyar politizálás megteremtése, ezt nem szabad elkapkodni.

„Időt kell hagyni ennek a folyamatnak. Már csak azért is, mert ha nem lesznek előrehozott választások, akkor a következő választási megmérettetésre csak 2022 végén kerül sor.

A 2022-es helyhatósági és megyei választások előtt azonban már készen kell állnunk” – hangsúlyozta.